A friss OECD-jelentés szerint Magyarországon a legalacsonyabb a tanárok átlagbére

Szomorú statisztikákat közölt a pedagógusok fizetéséről az OECD.

A 2023-as adatok szerint a 24-64 év közötti pedagógusok átlagosan 31 407 dollárt kerestek évente, ami az OECD-átlag csupán 55 százaléka. A pedagógusok átlagfizetését tekintve olyan országok előztek meg bennünket, mint Görögország (32243 dollár) és Chile (32704 dollár).

Magyarországon a pedagógusok átlagbére mintegy 26 százalékban magasabb a törvényben meghatározott minimális összegnél. Ugyanakkor itthon valamennyivel kevesebbet is dolgoznak felsős tanárok: átlagosan évente 659 órát, míg az OECD-országok átlaga 709 óra/év.

Az OECD azt is vizsgálta, hogy Magyarországon a felsőben tanító pedagógusok 49 százaléka elmúlt már 50, ugyanez az arány 2013-ban még csak 41 százalék volt.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az OECD-jelentés még a tanárok 2024-es béremelése előtt készült, amellyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.