Megszűnhetnek a jelek a bécsi óvodákban

Nem akarják, hogy a gyerekek olyan szimbólumokat kapjanak, amikkel nem tudnak azonosulni.

  • Székács Linda

Nem akarják, hogy a gyerekek olyan szimbólumokat kapjanak, amikkel nem tudnak azonosulni, ezért fokozatosan megszüntethetik az óvodai jeleket a bécsi óvodákban - írja a Telex a Kronen Zeitung osztrák portálra hivatkozva.

"A cél az, hogy a gyerekek ne kapjanak olyan szimbólumokat, amelyekkel nem tudnak azonosulni, illetve a később csatlakozó gyerekek ne csak az olyan megmaradt szimbólumok közül választhassanak, amelyekhez nem kötődnek pozitív asszociációk" - nyilatkozta az illetékes városi hivatal.

Az óvodai jeleket a későbbiekben újfajta címkézések válthatják fel; például vegyes formák, fényképekkel vagy egyéb ötletekkel ellátott nevek, így például elkerülhető lesz az, hogy egy gyereket gombának szólítsanak a társai.

A Merkur szerint a döntést a szülők értetlenül fogadták. Egyrészt azért, mert ezek a jelek segítenek megtalálni a gyerekeknek például az óvodai akasztójukat és a személyes tárgyaikat, másrészt pedig sokan felháborodtak azon, hogy elvehetik a gyerekektől azokat a szimbólumokat, amik a szülőknek is sokat jelentettek régen.

A szülők álláspontját képviseli Johanna Mikl-Leitner, Alsó-Ausztria néppárti (ÖVP) kormányzója is, aki szerint az óvodai jelek még egy gyereknek sem ártottak, és nem kell mindent szabályozni.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.