Nem akarják, hogy a gyerekek olyan szimbólumokat kapjanak, amikkel nem tudnak azonosulni.
Nem akarják, hogy a gyerekek olyan szimbólumokat kapjanak, amikkel nem tudnak azonosulni, ezért fokozatosan megszüntethetik az óvodai jeleket a bécsi óvodákban - írja a Telex a Kronen Zeitung osztrák portálra hivatkozva.
"A cél az, hogy a gyerekek ne kapjanak olyan szimbólumokat, amelyekkel nem tudnak azonosulni, illetve a később csatlakozó gyerekek ne csak az olyan megmaradt szimbólumok közül választhassanak, amelyekhez nem kötődnek pozitív asszociációk" - nyilatkozta az illetékes városi hivatal.
Az óvodai jeleket a későbbiekben újfajta címkézések válthatják fel; például vegyes formák, fényképekkel vagy egyéb ötletekkel ellátott nevek, így például elkerülhető lesz az, hogy egy gyereket gombának szólítsanak a társai.
A Merkur szerint a döntést a szülők értetlenül fogadták. Egyrészt azért, mert ezek a jelek segítenek megtalálni a gyerekeknek például az óvodai akasztójukat és a személyes tárgyaikat, másrészt pedig sokan felháborodtak azon, hogy elvehetik a gyerekektől azokat a szimbólumokat, amik a szülőknek is sokat jelentettek régen.
A szülők álláspontját képviseli Johanna Mikl-Leitner, Alsó-Ausztria néppárti (ÖVP) kormányzója is, aki szerint az óvodai jelek még egy gyereknek sem ártottak, és nem kell mindent szabályozni.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
