Központi írásbeli: ezek voltak tavaly a hatodikosok mumusfeladatai magyarból

A 2024-es központi írásbeli a hatodikosok közel 80 százaléka erre a feladatrészre nulla pontot kapott.

A híresen nehéz központi írásbeli 2024-ben egy meglepően nehéz feladattal indult a hatosztályos gimnáziumba készülő diákoknak: egy minirejtvényt kaptak, és  "édes" előtaggal összetett szavakat kellett alkotniuk a megadott mássalhangzók segítségével. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint az édesvíz és az édesszájú szóra a diákok 60 illetve 80 százaléka rájött, de a harmadik kifejezést, az édestestvért, csak a tanulók 20 százaléka találta ki.

A hatodikosok többségének a második feladatban a szólásokkal is meggyűlt a baja, amiket szavak és képek segítségével kellett alkotniuk. A "lába kél" és a "kimutatja a foga fehérjét" szólást csupán minden negyedik diák írta be helyesen.

Szintén problémát okozott a többségnek a szövegértelmezés is egyik kérdése is, amelyre a diákok 77 százaléka nulla pontot kapott.

Az érdemes megjegyezni, hogy tavaly mintegy 10 ezer hatodikos írta meg az 50 pontos központi írásbelit, amelyen  átlagosan 27,3 pontot szereztek.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.