Három érmet is szereztek a magyar diákok az idei Földrajz Olimpián

Ismét remekeltek a magyar diákok a nemzetközi tudományos olimpiák sorozatában.

Három bronzérmet szerzet a magyar csapat az idei Földrajzi Olimpián (International Geography Olympiad) Írországban – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE)

A Nemzetközi Földrajzi Unió által megrendezett versenyre 46 országból összesen 276 versenyző érkezett. A 16-19 éves korosztály számára készített megmérettetésen a már hagyományosnak számító feladatok szerint írásbeli, terepi és multimédiás fordulókban mérték össze a tudásukat a versenyzők.

„Magyarország 2006 óta minden megrendezett olimpián képviseltette magát, Maynoothban így most 15. alkalommal mérették meg magukat versenyzőink”

- írja az egyetem.

A csapat tagjai közül végül Hajdu Márton a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanulója, Kaposvári Péter Gergő, a miskolci Avasi Gimnázium tanulója, valamint Horváth Gábor, a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont tanulója egyaránt bronzérmet szerzett. A csapat negyedik tagja pedig Kurják Szabolcs, a gödöllői Török Ignác Gimnázium tanulója volt.

A magyar versenyzőket a PTE és a Modern Geográfus Alapítvány által szervezett HunGeoContest angol nyelvű földrajzi tanulmányi verseny eredményei alapján állították össze. Felkészítésükben pedig közreműködtek a Földrajzi és Földtudományi Intézet oktatói.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.