Az egy pedagógusra jutó gyerekek száma az egész országban körülbelül 9 és 11 között van.
Továbbra is Pest megyében a legmagasabb az egy pedagógusra jutó gyerekek száma. Ebben a megyében egy alapfokú oktatásban tanító pedagógusra tizenegy gyerek jut - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal augusztus 23-án nyilvánosságra hozott adataiból.
A 2023/24-es tanévre vonatkozó számok szerint az egy pedagógusra jutó gyerekek száma az egész országban 8,7 és 11 között mozog. A statisztika összeállításának módszertana szerint ez a szám a nappali rendszerű oktatásban tanulók és a pedagógusok számának hányadosa. A pedagógusok, illetve tanulók területi megoszlása esetén a feladatellátási hely területi egysége szerint számítva.
A legjobb helyzetben a Baranya megyében Zala megyében dolgozó, alapfokú oktatásban tanító pedagógusok vannak; itt egy főre 8,7 és 8,8 diák jut. Míg a legtöbb diák Pest megye (11) után Nógrád (10,8), Fejér és Borsod-Abaúj Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok (10,4) megyében jut egy pedagógusra.
Bár ezek az arányok a legtöbb megyében némileg magasabbak, mint a 2022/23-as tanévben, számottevő változás nem látható. Az egy pedagógusra jutó gyerekek száma az alapfokú oktatásban évek óta 8,7 és 11 között mozog.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
