A tanulási teljesítmény javítása érdekében akarják bevezetni a korlátozást.
Augusztus 6-án az iskolai mobilhasználat tervezett szabályozásáról egyeztetett a Belügyminisztérium szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel – olvasható az MTI által megosztott minisztériumi közleményben.
Az Eduline-on is beszámoltunk róla, hogy egy nemrég megjelent jogszabálytervezet szerint "használatában korlátozott" tárgynak minősülnek a telekommunikációs eszközök az iskolákban.
A Belügyminisztérium elsőként digitális konzultáció keretében kérte ki a tanárok, igazgatók véleményét az iskolai mobilhasználatról. Ennek során kiderült, hogy a válaszadók többsége szerint a mobil használata eltereli a diákok figyelmét az iskolában.
A tervezet július végén lezárult társadalmi egyeztetését követően a Belügyminisztérium most a Nemzeti Pedagógus Karral, a családszervezetekkel, a pedagógus szakszervezetekkel, és az egyházak közül egyedül véleményt megfogalmazó Magyarországi Református Egyház képviselőivel egyeztetett.
"A tervezet lényege, hogy a gyermekek tanulási teljesítményének javítása érdekében az iskolák felhatalmazást kapnak, hogy az iskolai mobilhasználatot saját házirendjükben szabályozzák"
- írja a közlemény, amelyben azt is hozzátették, hogy a diákoknak az iskolaidő előtt és után továbbra is lesz lehetőségük használni a mobiltelefonjaikat. Tanári engedéllyel pedig szükség esetén az iskolában is használhatják az eszközöket, hogy kapcsolatba lépjenek a szüleikkel.
Az új jogszabálytervezet bevezetése ellen több szervezet is tiltakozásba kezdett, erről bővebben itt olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
