Úgy vélik, a kormány szembemegy a diákok érdekeivel, ezért azt kérik, távolítsák el a törvényjavaslatból a telekommunikációs eszközökre vonatkozó részt.
Nyílt levélben tiltakozik az Országos Diáktanács, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront is a kormány új jogszabálytervezete ellen, ami szerint szeptembertől bizonyos tárgyakat és eszközöket tilos lesz használni az iskolákban, más eszközöket pedig csak korlátozottan, tanári engedéllyel vehetnek majd elő a diákok az általános- és középiskolákban.
Múlt héten beszámoltunk róla, hogy a Magyar Közlönyben megjelent jogszabálytervezet szerint a tiltott tárgyak közé tartozik majd minden, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, minden olyan tárgy, aminek birtoklása a szabálysértési törvény vagy a Büntető törvénykönyv szerint büntetendő, és minden olyan termék, amit 18 év alatti nem is vásárolhat. Ezek közé tartozik többek között az alkohol, dohánytermékek, energiaital és csúzli, míg "használatában korlátozott" tárgyak lesznek a telekommunikációs eszközök; mobiltelefonok, tabletek, kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és internetelérésre alkalmas tárgyak, beleértve az e-book olvasókat és az okosórákat is.
A szeptember 1-jén hatályba lépő rendelet szerint ezeket nem lehet majd használni az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap, a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt, az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt, és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt. Kivéve, ha a pedagógus arra engedélyt ad.
Ebben az esetben ezt rögzíteni kell majd a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt."
A rendelettervezet része az is, hogy a tanárok és iskolaőrök jogosultak lesznek a diákok csomagjainak, táskáinak átkutatására és a birtokolt tárgyak elvételére a tanítási nap kezdetén.
Az intézkedés ellen felszólalva a nagyobb diákszervezetek nyílt levelet fogalmaztak meg, szerintük ugyanis a rendelettervezet figyelmen kívül hagyja a diákság érdekeit és szembemegy az Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács által tett ajánlásokkal.
NYÍLT LEVÉL MARUZSA ZOLTÁNNAKTisztelt Államtitkár Úr! A magyar diákság ellenzi az új jogszabálytervezetet,...
"Amennyiben ez a javaslat érvénybe lép, kijelenthetjük: Önök szakítottak a diákság érdekeivel. Miért volt az a sok fejlesztés, ha nem használhatjuk őket az iskolában? Miért kaptuk a laptopokat, ha nem azért, hogy tanuljunk velük? Miért van digitális órarend, ha nem nézhetjük meg a következő óránkat? Miért fejlesztettek digitális tankönyveket, ha továbbra is több kilónyi könyvet kell cipelnünk a hátunkon? Hogyan nézzünk utána annak, amit a tanár kér, telefon nélkül? Hogyan biztosítják a több száz telefon biztonságos tárolását? A tanárok fognak több százezer forint értékű eszközökkel járkálni a folyosókon? Mi lesz, amikor visszakapjuk a telefonjainkat? Órákon át sorban állunk értük?" - írják.
A diákok hozzáteszik; a digitális eszközöket a tanulás mellett a szüleikkel való kapcsolattartásra és segítségkérésre is használják, ha önmagukat vagy egy társukat valami baj éri.
Nincs idő arra, hogy az iskolaigazgatókon, a tanárokon keresztül történjen meg a kommunikáció. A legbiztonságosabb, ha a diák saját maga képes megmenteni magát a zaklatástól, ha a szülei őt hívják fel, ha baj van és ha azonnal tud segítséget hívni vészhelyzet esetén
- érvelnek.
A Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak címzett levélben az államtitkárt és a kormányt arra kérik, távolísák el a telekommunikációs eszközökre vonatkozó részt a törvényjavaslatból.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
