Nyílt levélben tiltakoznak a diákszervezetek az iskolai telefonhasználat tiltása ellen

Úgy vélik, a kormány szembemegy a diákok érdekeivel, ezért azt kérik, távolítsák el a törvényjavaslatból a telekommunikációs eszközökre vonatkozó részt.

  • Székács Linda

Nyílt levélben tiltakozik az Országos Diáktanács, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront is a kormány új jogszabálytervezete ellen, ami szerint szeptembertől bizonyos tárgyakat és eszközöket tilos lesz használni az iskolákban, más eszközöket pedig csak korlátozottan, tanári engedéllyel vehetnek majd elő a diákok az általános- és középiskolákban.

Múlt héten beszámoltunk róla, hogy a Magyar Közlönyben megjelent jogszabálytervezet szerint a tiltott tárgyak közé tartozik majd minden, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, minden olyan tárgy, aminek birtoklása a szabálysértési törvény vagy a Büntető törvénykönyv szerint büntetendő, és minden olyan termék, amit 18 év alatti nem is vásárolhat. Ezek közé tartozik többek között az alkohol, dohánytermékek, energiaital és csúzli, míg "használatában korlátozott" tárgyak lesznek a telekommunikációs eszközök; mobiltelefonok, tabletek, kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és internetelérésre alkalmas tárgyak, beleértve az e-book olvasókat és az okosórákat is.

A szeptember 1-jén hatályba lépő rendelet szerint ezeket nem lehet majd használni az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap, a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt, az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt, és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt. Kivéve, ha a pedagógus arra engedélyt ad.

Ebben az esetben ezt rögzíteni kell majd a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt."

A rendelettervezet része az is, hogy a tanárok és iskolaőrök jogosultak lesznek a diákok csomagjainak, táskáinak átkutatására és a birtokolt tárgyak elvételére a tanítási nap kezdetén.

Az intézkedés ellen felszólalva a nagyobb diákszervezetek nyílt levelet fogalmaztak meg, szerintük ugyanis a rendelettervezet figyelmen kívül hagyja a diákság érdekeit és szembemegy az Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács által tett ajánlásokkal.

NYÍLT LEVÉL MARUZSA ZOLTÁNNAKTisztelt Államtitkár Úr! A magyar diákság ellenzi az új jogszabálytervezetet,...

Posted by Fővárosi Diákönkormányzat on Friday, July 26, 2024
A diákok azzal érvelnek, hogy a telekommunikációs eszközök használata megkönnyíti a kapcsolattartást a tanáraikkal, emellett a tanórákon is számos alkalommal használnak digitális eszközöket; játékosan tanulnak a telefonjaik segítségével, de dolgozatírásra is használnak bizonyos alkalmazásokat.

"Amennyiben ez a javaslat érvénybe lép, kijelenthetjük: Önök szakítottak a diákság érdekeivel. Miért volt az a sok fejlesztés, ha nem használhatjuk őket az iskolában? Miért kaptuk a laptopokat, ha nem azért, hogy tanuljunk velük? Miért van digitális órarend, ha nem nézhetjük meg a következő óránkat? Miért fejlesztettek digitális tankönyveket, ha továbbra is több kilónyi könyvet kell cipelnünk a hátunkon? Hogyan nézzünk utána annak, amit a tanár kér, telefon nélkül? Hogyan biztosítják a több száz telefon biztonságos tárolását? A tanárok fognak több százezer forint értékű eszközökkel járkálni a folyosókon? Mi lesz, amikor visszakapjuk a telefonjainkat? Órákon át sorban állunk értük?" - írják.

A diákok hozzáteszik; a digitális eszközöket a tanulás mellett a szüleikkel való kapcsolattartásra és segítségkérésre is használják, ha önmagukat vagy egy társukat valami baj éri.

Nincs idő arra, hogy az iskolaigazgatókon, a tanárokon keresztül történjen meg a kommunikáció. A legbiztonságosabb, ha a diák saját maga képes megmenteni magát a zaklatástól, ha a szülei őt hívják fel, ha baj van és ha azonnal tud segítséget hívni vészhelyzet esetén

- érvelnek.

A Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak címzett levélben az államtitkárt és a kormányt arra kérik, távolísák el a telekommunikációs eszközökre vonatkozó részt a törvényjavaslatból.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.