Úgy vélik, a kormány szembemegy a diákok érdekeivel, ezért azt kérik, távolítsák el a törvényjavaslatból a telekommunikációs eszközökre vonatkozó részt.
Nyílt levélben tiltakozik az Országos Diáktanács, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront is a kormány új jogszabálytervezete ellen, ami szerint szeptembertől bizonyos tárgyakat és eszközöket tilos lesz használni az iskolákban, más eszközöket pedig csak korlátozottan, tanári engedéllyel vehetnek majd elő a diákok az általános- és középiskolákban.
Múlt héten beszámoltunk róla, hogy a Magyar Közlönyben megjelent jogszabálytervezet szerint a tiltott tárgyak közé tartozik majd minden, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, minden olyan tárgy, aminek birtoklása a szabálysértési törvény vagy a Büntető törvénykönyv szerint büntetendő, és minden olyan termék, amit 18 év alatti nem is vásárolhat. Ezek közé tartozik többek között az alkohol, dohánytermékek, energiaital és csúzli, míg "használatában korlátozott" tárgyak lesznek a telekommunikációs eszközök; mobiltelefonok, tabletek, kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és internetelérésre alkalmas tárgyak, beleértve az e-book olvasókat és az okosórákat is.
A szeptember 1-jén hatályba lépő rendelet szerint ezeket nem lehet majd használni az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap, a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt, az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt, és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt. Kivéve, ha a pedagógus arra engedélyt ad.
Ebben az esetben ezt rögzíteni kell majd a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt."
A rendelettervezet része az is, hogy a tanárok és iskolaőrök jogosultak lesznek a diákok csomagjainak, táskáinak átkutatására és a birtokolt tárgyak elvételére a tanítási nap kezdetén.
Az intézkedés ellen felszólalva a nagyobb diákszervezetek nyílt levelet fogalmaztak meg, szerintük ugyanis a rendelettervezet figyelmen kívül hagyja a diákság érdekeit és szembemegy az Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács által tett ajánlásokkal.
NYÍLT LEVÉL MARUZSA ZOLTÁNNAKTisztelt Államtitkár Úr! A magyar diákság ellenzi az új jogszabálytervezetet,...
"Amennyiben ez a javaslat érvénybe lép, kijelenthetjük: Önök szakítottak a diákság érdekeivel. Miért volt az a sok fejlesztés, ha nem használhatjuk őket az iskolában? Miért kaptuk a laptopokat, ha nem azért, hogy tanuljunk velük? Miért van digitális órarend, ha nem nézhetjük meg a következő óránkat? Miért fejlesztettek digitális tankönyveket, ha továbbra is több kilónyi könyvet kell cipelnünk a hátunkon? Hogyan nézzünk utána annak, amit a tanár kér, telefon nélkül? Hogyan biztosítják a több száz telefon biztonságos tárolását? A tanárok fognak több százezer forint értékű eszközökkel járkálni a folyosókon? Mi lesz, amikor visszakapjuk a telefonjainkat? Órákon át sorban állunk értük?" - írják.
A diákok hozzáteszik; a digitális eszközöket a tanulás mellett a szüleikkel való kapcsolattartásra és segítségkérésre is használják, ha önmagukat vagy egy társukat valami baj éri.
Nincs idő arra, hogy az iskolaigazgatókon, a tanárokon keresztül történjen meg a kommunikáció. A legbiztonságosabb, ha a diák saját maga képes megmenteni magát a zaklatástól, ha a szülei őt hívják fel, ha baj van és ha azonnal tud segítséget hívni vészhelyzet esetén
- érvelnek.
A Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak címzett levélben az államtitkárt és a kormányt arra kérik, távolísák el a telekommunikációs eszközökre vonatkozó részt a törvényjavaslatból.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
