Bár még a köztudatban benne van, már nincsen 3 napos szabály. Mutatjuk a részleteket.
A diákok késésével, mulasztásaival kapcsolatos igazolásokat minden esetben az iskola határozza meg, amit a házirendben kell pontosan és részletesen megfogalmazni. Ebbe a kategóriába tartozik a szülői igazolások száma is.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy intézménytől függ, hogy hány napnyi hiányzást igazolhat a szülő, emiatt az iskolák között kisebb-nagyobb eltérések lehetnek. Van olyan intézmény, ahol félévente 5 nap hiányzást, míg máshol tanévenként akár 15 napot is igazolhat a szülő.
Ha a szülő nem tudja pontosan, hogy a tanév utolsó napjaiban még hány napot igazolhat, először érdemes elolvasnia a házirendet, ami általában minden intézmény honlapján szerepel, majd nézze meg a KRÉTA rendszerben eddig hány napot igazolt, és a maradékkal még gazdálkodhat, ha például a gyerek elkap például egy kisebb vírust júniusban.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
