Ettől függ, hány napot igazolhat egy szülő a tanévben

Bár még a köztudatban benne van, már nincsen 3 napos szabály. Mutatjuk a részleteket.

A diákok késésével, mulasztásaival kapcsolatos igazolásokat minden esetben az iskola határozza meg, amit a házirendben kell pontosan és részletesen megfogalmazni. Ebbe a kategóriába tartozik a szülői igazolások száma is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy intézménytől függ, hogy hány napnyi hiányzást igazolhat a szülő, emiatt az iskolák között kisebb-nagyobb eltérések lehetnek. Van olyan intézmény, ahol félévente 5 nap hiányzást, míg máshol tanévenként akár 15 napot is igazolhat a szülő.

Ha a szülő nem tudja pontosan, hogy a tanév utolsó napjaiban még hány napot igazolhat, először érdemes elolvasnia a házirendet, ami általában minden intézmény honlapján szerepel, majd nézze meg a KRÉTA rendszerben eddig hány napot igazolt, és a maradékkal még gazdálkodhat, ha például a gyerek elkap például egy kisebb vírust júniusban.

 

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.