Véget értek az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntői. Mutatjuk, matematikából melyik iskolák diákjai szerepeltek a legjobban.
570 középiskola mintegy 19 607 tanulója mérettette meg magát az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) valamilyen tantárgyból. Matematikából 3674 tanuló versenyzett három kategóriában. Az I. kategóriában a szakgimnáziumok és technikumok diákjai, a II. kategóriában a nem speciális tanterv alapján tanuló gimnáziumi diákok, a harmadik csoportban pedig a speciális matematika tanterv alapján tanuló gimnazisták.
Az I-II. kategóriában háromfordulós, a III. kategóriában kétfordulós versenyen vettek részt a versenyzők. Ezek alkalmanként 300 perces írásbelik voltak, az I. és II. kategóriában egy három-hat feladatot tartalmazó feladatlappal, a III. kategóriában pedig egy három-öt feladatos feladatlappal.
Az utolsó fordulók idén márciusban voltak, az Oktatási Hivatal pedig már nyilvánosságra hozta azoknak az iskoláknak a listáját, ahol volt olyan diák, aki bejutott az OKTV döntőjébe.
Kategóriánként mutatjuk az iskolákat, zárójelben pedig, hogy hány tanuló jutott be tőlük.
I. kategória
II. kategória
III. kategória
A matematika egyébként kifejezetten népszerű tantárgy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, hiszen az angol nyelv (5804) és a biológia (3804) után erre jelentkeztek a legtöbben.
Az idei versenyen egyébként 28 tantárgyból mérettették meg magukat a diákok. Voltak, akik több tantárgyból is, hiszen a 19 607 tanuló összesen 26 690 jelentkezést regisztrált.
Matekból a legtöbb döntőbe jutott versenyző, összesen 29 fő a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja. A Váci SZC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnáziumból 13, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumból pedig összesen 10: a II. kategóriában 9, a III. kategóriában 1 diák jutott a döntőbe.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
