Nem alszanak eleget, sokan rendszeresen fogyasztanak energiaitalokat és a 9-11. évfolyamosok 17 százaléka már a marihuánát is kipróbálta. Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány friss gyermekjogi jelentése, amiben külön fejezetet szánnak a fiatalok egészségére.
Az iskoláskorú magyar gyerekek több mint ötöde túlsúlyos vagy elhízott - szerepel a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány friss, 2023-as gyermekjogi jelentésében.
A jelentésben külön fejezetet szánnak a fiatalkorúak egészségére, érintve többek között az étkezési és alvási szokásaikat, valamint, hogy hányan fogyasztanak napi rendszerességgel energiaitalt vagy dohánytermékeket.
A 2022-ben tizedik alkalommal zajlott, az iskoláskorú gyerekek testi-lelki egészségi állapotát felmérő, 2023-ban publikált HBSC adatfelvétel eredményeire hivatkozva azt írják; az elmúlt 20 évre általánosan jellemző, hogy növekednek a túlsúlyosság arányszámai. A nemek szerinti eloszlás tekintetében a fiúkat gyakrabban érinti súlyfelesleg, mint a lányokat, ugyanakkor a súlyfelesleg csökkentésének valamilyen módja inkább a lányokra jellemző.
Az eredmények alapján ugyanakkor a fiatalok alig több mint ötöde végez elegendő fizikai aktivitást, pedig az elmúlt 20 évben lassan javuló tendencia volt megfigyelhető ezen a területen, különösen a fiúk körében
- írják.
Bár a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás a fiatalok kevesebb mint harmadára jellemző, jó hír, hogy csökkenő tendencia látható az édesség- és a cukortartalmú italok fogyasztására. Az energiaitalt minden nap fogyasztók aránya ugyanakkor 14 százalék, ami kismértékű növekedést jelent 2014 óta.
Keveset alszanak és rendszeresen dohányoznak
A gyerekek alvási szokásaikkal kapcsolatban a jelentésben azt írják, hétköznapokon az átlagos alvásidejük mindössze 7,5 óra. Ez nem kielégítő, ráadásul 20 perccel rövidebb is, mint 2018-ban. Hétvégén ugyanakkor valamivel meghaladja a 9,5 órát.
A nem kielégítő mennyiségű alvás összefüggésben lehet azzal, hogy az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet (pl. fejfájást vagy fáradtságot) tapasztal.
A HBSC az iskoláskorúak szerhasználatát is felmérte. Ebből kiderült, hogy 16 százalékukra jellemző a rendszeres (legalább heti gyakoriságú) dohányzás, ami 2018-hoz képest magasabb arányt jelent. Szignifikáns nemi különbségek nem figyelhetők meg. Továbbá a diákok közel 40 százaléka volt már legalább egyszer részeg életében, és a részegség gyakorisága a 2022-es vizsgálatban lényegesen magasabb is volt, mint 2018-ban.
"A 9–11. évfolyamon tanulók 17%-a kipróbálta már életében a marihuánát, és körülbelül 12%-uk körében előfordult már visszaélésszerű legális szerhasználat (pl. nyugtató vagy altató). A marihuána vagy más drogok kipróbálásának aránya nem növekedett a korábbi adatfelvételekhez képest" - teszik hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
