Az okostelefon, a tablet vagy csak a sima, mezei laptop a hétköznapi élet része, de nem mindegy, hogyan, mennyit és mire használják őket a diákok. A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság 2022-es felmérése szerint a 8-15 évesek átlagosan napi 234 percet, vagyis mintegy 4 órát töltenek a telefonjuk előtt. Korábban Varga Krisztina, a zsombói Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanára, a ProSuli szakmai koordinátora úgy fogalmazott, hogy a szülőknek és a pedagógusoknak nemcsak bizalmi légkört kell kialakítaniuk a gyerekekkel, hanem példát is kell mutatniuk, hogyan használhatják okosan, a mindennapi életüket megkönnyítve és a tudásuk növelése érdekében a netet és az ehhez kapcsolódó digitális eszközöket.

Nem mindegy, mire szeretné a tanár használni

A témával kapcsolatban megkérdeztük Kulman Katát, aki többek között egyetemi oktató az ELTE TÓK Tanító- és Óvóképző Kar Matematika Tanszékén, és mellette a ProSuli nagykövete.

Amikor a saját hallgatóimat tanítom arra, hogyan érdemes digitális eszközt választani, mindig azt tanácsolom, hogy nem érdemes olyan eszközt használni, amit nem éreznek sajátjuknak, nem tudnak vele bánni, nem igazodnak el rajta.

- emelte ki Kulman, majd hozzátette, hogy ma már sokféle applikáció segíti a pedagógusok munkáját. A választás mindig attól függ, milyen korosztálynál, milyen célra - például a diákok közötti differenciálásra, csoportmunkára vagy éppen dolgozatírásra - szeretnék használni.

Kulman kitért arra, hogy matekórán például a gyorsabban haladó diákoknak alsóban vagy felsőben össze lehet állítani egy rövid feladatsort a Tankockákban, ugyanez például egy tizenkettedikes érettségiző osztályban már nem lenne hatékony. Ugyanakkor egy inkább a nagyobbaknak szánt, komolyabb Redmenta-tesztet sem fog megírni egy másodikos.

Az egyik cél a figyelem fenntartása

A digitális módszertani szakértő kitért arra is, hogy tantárgyanként érdemes a különböző feladatbankokat és interaktív oldalakat használni. Egy alsós matekórán például nagyon hasznos lehet a Matific, vagy az Okos Doboz. Az előbbinek van felsős változata is. A GeoGebrában pedig van emelt szintű matekérettségire készítő feladat is, de egyszerűbbeket az nkp.hu oldalon is lehet találni.

„Ha ezek között a pedagógus nem találja meg, amit keres, és kreatív, akkor a feladatkészítő programokkal például a Wordwall segítségével saját maga is összeállíthat olyat, amilyet szeretne” - fejtette ki Kulman. Hozzátette azt is, hogy gyakran motivációs célból is bevethetők a digitális eszközök az órán. Azonban arra a szakember szerint nem árt figyelni, hogy a „színes-szagos” feladatokkal a diák figyelmét csak egy bizonyos ideig lehet megszerezni, ezért a digitális eszközhasználatnak is meg kell találni az órán belül a helyét.

„A Kahoot! például mindig mindenkinek tetszik, még az egyetemi hallgatóknak is. Az egyik legegyszerűbb alkalmazás és ha az óra elején van ilyen, más hangulatba kerülnek a hallgatók, feldobottabbak lesznek” -mondta Kulman, aki szerint a tanórákon kívül is lehet használni a digitális eszközöket. Házi feladatot nemcsak papíron, hanem Redmentában vagy Tankockában is fel lehet adni.

Csak a tanáron múlik, mennyire hajlandó megismerni új dolgokat, eszközöket, hiszen nagy a tárház és folyamatosan születnek új eszközök. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a digitális eszközök alkalmazása önmagában nem elég ahhoz, hogy hatékonyabbá, érdekesebbé tegye a tanulást - ehhez továbbra is szükség van jól képzett, elhivatott pedagógusokra.

A digitális eszközök más kompetenciákat fejlesztenek

Az iskolai digitális eszközhasználattal kapcsolatban Kulmanhoz hasonló a véleménye Csenoch Máriának is, aki a Debreceni Egyetem Informatikai Karának egyetemi docense, és szintén a ProSuli nagykövete.

Vannak olyan feladatok, amelyeket ha digitális eszközökkel oldunk meg, akkor egészen más kompetenciákat lehet fejleszteni, mint hagyományosan, papíralapon. A feladat típusa, célja és maga a feladat az, ami megadja, hogy melyik eszközt érdemes választani

- jegyezte meg Csernoch, ezután pedig hozzátette, hogy például a hetedikesek számára a mondatrészek tanulása egy „nyers, unalmas téma, amit kevesen szeretnek.”

„A szintaxisfák felépítéséhez kitaláltunk egy olyan megoldást, hogy a szóalakokat leírjuk egy papírfecnire, a gyerekek ezeket a fecniket mozgatva kirakják a szintaxisfát, utána ugyanezt a feladatot megoldjuk PowerPointban, harmadik lépésként pedig jelöljük a szövegben, hogy melyik szó milyen mondatrész, szimpla, vagy dupla, stb. aláhúzással. Ezt sokkal jobban élvezik a gyerekek, mint a hagyományos mondatelemzést” - tette hozzá a docens, aki szereti kombinálni a digitális eszközöket a hagyományossal.

A tervezést a diákokkal papíron, táblán végzik, de a megvalósítás már digitálisan zajlik. Az ellenőrzés pedig a kettő kombinációja. Egy ilyen órán az az ideális, ha minden tanulónak saját gépe van vagy legalább kettőnek egy, mert csak így tudnak valamilyen digitális produktumot létrehozni.

Csernoch fontosnak tartja, hogy a digitális kultúra tantárgyat töltsék meg valódi tantárgyi tartalmakkal, illetve hogy az órán belül is valósítsanak meg különböző tantárgyi integrációkat. Ne szeparálják el a szövegkezelést a táblázatkezeléstől, fájlkezeléstől, programozástól, adatbáziskezeléstől. Alsóban nyilván ez még kevésbé tud megvalósulni, de Csernoch szerint már egy egyszerű becslési feladatot egy elsős is meg tud oldani Excelben. A docens szerint, ahol igazán össze kell érnie a tantárgyi integrációknak, az a középiskola.

Csernoch kiemelte, az alapszoftverek, mint például az Office, Adobe Acrobat alapparancsait fontos, hogy a diákok is elsajátítsák, hiszen erre a későbbiekben, a munka világában szinte biztos, hogy szükségük lesz.

Bárhogy is építi be a különböző digitális eszközöket a tanár az órájába vagy a leckeírásba, ha esetleg valahol elakad, vagy bővítené az ismereteit, akkor arra már itthon is van lehetősége. A Yettel ProSuli programja keretében az akkreditált digitális módszertani képzésen bármelyik pedagógus részt vehet, ahol a gyakorlati oktatás keretében a tudatos nethasználaton túl az oktatást segítő applikációkat, az interaktív prezentálást és a digitális differenciált számonkérés módszereit is megismerheti.

A cikk a Yettel támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.