Megvan, hány pedagógus jelentkezett a 2025-ös minősítésre

Több mint nyolcezren döntöttek így.

  • Tornyos Kata

A pedagógusok 2024. március 31-ig jelentkezhettek a 2025. évi minősítési eljárásra, összesen 8124-en döntöttek így az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint.

Az Oktatási Hivatal adatai alapján a gyakornokok közül 2255-en jelentkeztek a kötelező minősítésre, a pedagógus II fokozatot 3924-en, a mesterpedagógus besorolást 722-en szeretnék megszerezni, míg kutatótanári fokozatot 37-en céloztak meg. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők közül 26-an vesznek részt a minősítési eljárásba, hogy pedagógus I fokozatba léphessenek.

A minősítési eljárásra jelentkezett pedagógusokat, oktatókat vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat 2024. április 22-én a köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartásában rögzített e-mail-címükön értesíti az OH. A jelentkezők az OH informatikai felületén ellenőrizhetik az igazgatójuk által megadott adataikat.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.