Már a jelenlegi tanév vége előtt megjelenik.
"Tájékoztatjuk, hogy a 2024/2025-ös tanév rendjének tervezete elkészült. A tervezettel kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak, szándékaink szerint a miniszteri rendelet a 2023/2024 tanév végén megjelenik" - válaszolta az Eduline megkeresésére a Belügyminisztérium.
A minisztériumnál hétfő délelőtt érdeklődtünk arról, hogy idén is augusztusig kell-e várnunk a tanév rendjére, mint ahogy a tavalyi évben, amikor augusztus 22-én, alig több mint egy héttel a tanévkezdés előtt hozták nyilvánosságra a rendeletet, vagy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan már a jelenlegi tanév vége előtt megjelenik.
Válaszul a Belügyminisztérium azt írta; az egyeztetések már zajlanak, a rendeletet már a tanév végén nyilvánosságra hozzák. Feltehetőleg tehát májusban vagy júniusban.
A jelenlegi tanév egyébként június 21-ig tart, az utolsó tanítási nap június 21-én lesz, tehát körülbelül egy héttel tovább tart majd, mint a korábbi években. Cserébe azonban a tanévközi szünetek hosszabbak lettek.
Feltehetően az ezzel kapcsolatos egyeztetések miatt jelent meg egyébként a megszokottnál később a 2023/24-es tanév rendje, hiszen az intézkedés ellen több oktatási és tanári szakszervezet is tiltakozott. Többek között azzal érveltek, hogy az osztálytermek nem alkalmasak arra, hogy ott még júniusban is órákat tartsanak, hiszen nincsenek megfelelően klimatizálva.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
