Már a jelenlegi tanév vége előtt megjelenik.
"Tájékoztatjuk, hogy a 2024/2025-ös tanév rendjének tervezete elkészült. A tervezettel kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak, szándékaink szerint a miniszteri rendelet a 2023/2024 tanév végén megjelenik" - válaszolta az Eduline megkeresésére a Belügyminisztérium.
A minisztériumnál hétfő délelőtt érdeklődtünk arról, hogy idén is augusztusig kell-e várnunk a tanév rendjére, mint ahogy a tavalyi évben, amikor augusztus 22-én, alig több mint egy héttel a tanévkezdés előtt hozták nyilvánosságra a rendeletet, vagy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan már a jelenlegi tanév vége előtt megjelenik.
Válaszul a Belügyminisztérium azt írta; az egyeztetések már zajlanak, a rendeletet már a tanév végén nyilvánosságra hozzák. Feltehetőleg tehát májusban vagy júniusban.
A jelenlegi tanév egyébként június 21-ig tart, az utolsó tanítási nap június 21-én lesz, tehát körülbelül egy héttel tovább tart majd, mint a korábbi években. Cserébe azonban a tanévközi szünetek hosszabbak lettek.
Feltehetően az ezzel kapcsolatos egyeztetések miatt jelent meg egyébként a megszokottnál később a 2023/24-es tanév rendje, hiszen az intézkedés ellen több oktatási és tanári szakszervezet is tiltakozott. Többek között azzal érveltek, hogy az osztálytermek nem alkalmasak arra, hogy ott még júniusban is órákat tartsanak, hiszen nincsenek megfelelően klimatizálva.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
