szerző:
Gál Luca
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarország az okosország-alindex alapján az utolsó harmadban található az Európai Unió országai között. 2016-hoz képest pedig már három helyezést is rontott.

Az Egyensúly Intézet közzétette frissen elkészült Megatrend Indexét, amelyben öt világtrend mérőszámait vizsgálták meg az Európai Unió országaiban. Az oktatás trendben mért adatok pedig nem sok jót ígérnek Magyarországnak.

Az intézet öt kategóriában - oktatás, digitalizáció, környezetvédelem, egészségügy, társadalmi kohézió – vizsgálta az országokat, és egy százfokú skálán pontozta is azokat. Az összesített pontok alapján Svédország lett az első (77,34 ponttal), ami 2021 óta őrzi pozícióját az uniós tagállamok körében.

A második és harmadik helyen Finnország (72,08 pont) és Hollandia (71,96 pont) áll. Utolsó helyre Románia került 45,3 ponttal, amit Bulgária és Litvánia előz meg. Bár a 3 legalacsonyabb pontszámmal rendelkező országok közé Magyarország nem került be, mégsem ért el sokkal jobb eredményt.

Az összesített adatok alapján Magyarország 55,78 ponttal a 21. helyen végzett a 27 uniós ország között.

Okosország-alindex

Az oktatásban mért eredmények alapján Magyarország az okosország-alindex 20. helyén áll. Az intézet szerint ezzel az eredménnyel a következő években Portugáliával (19.), Csehországgal (18.) és Ciprussal (17.) lesz szoros versenyben.

Az oktatási rendszer bemeneti adatait tekintve, ahogyan az uniós országok felében, úgy Magyarországon is romlás tapasztalható. Bár az oktatási rendszer egészére fordított GDP-arányos kiadások mértéke nem változott, a közoktatásra szánt kiadások 0,8 százalékponttal csökkentek.

A tanári kar elöregedésében a magyar oktatás kifejezetten rosszul áll.

2016 és 2021 között 6,9 százalékponttal növekedett az 55 éven felüli tanárok aránya.

A kimeneti eredményeket mérő adatok alapján pedig az utolsó egyharmadba került az ország. 2016 óta három helyezést is rontott. Emellett az is kiderült a felmérésből, hogy a kimeneti adatok jelenleg 24,6 indexponttal maradnak el a svéd eredményektől, akik az országok között az első helyen végeztek.

A felmérés arra is felhívja a figyelmet, hogy „hazánkban aggasztóan alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30 és 34 év közöttiek körében." Az elért eredményeinkkel csupán az olaszokat és a románokat sikerült megelőzni.