Folytatódott a bíróságon a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott tanárok munkaügyi pere. A bíróság hiába idézte be ismét a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetőjét, Marosi Beatrix egészségügyi okokra hivatkozva nem ment el a tárgyalásra.
Marosi mellett tanúként hallgatták meg Fazekas Csaba Györgyöt, a gimnázium igazgatóját, aki azt mondta, hogy nem állja meg a helyét, hogy a tanulók érdekében kellett elbocsátani a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat iskolából, mert megsértették a diákok tanuláshoz való jogát - írja a Népszava.
Az igazgató kitért arra is, hogy az elbocsátások után sokkal több tanóra maradt el, mint a tiltakozó akciók közben. Ezen kívül kényszermegoldásokat kellett bevezetnie például csoportokat kellett összevonnia, és még a pedagógusok órászámát is meg kellett emelnie.Fazekas Csaba úgy fogalmazott, hogy a francia-matematika szakos oktatást azóta sem tudta rendbe rakni az iskolában.
Az igazgató azt is kiemelte, hogy a Belső-Pesti Tankerületi Központ szakmai vezetője, Marosi Beatrix az iskolaigazgatóknak tartott értekezleteken a tankerület sztrájkoló és a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokra ellenségként tekintett, ha pedig megkérdezték volna a véleményét a kirúgásokkal kapcsolatban, akkor biztosan nem értett volna egyet.
Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai azt követően indítottak pertársaságot alkotva munkaügyi pert, hogy a tankerületi központ vezetője a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022 szeptemberében kirúgta őket.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
