Az egyház rugalmasságot ígér, de a szülők egy része szkeptikus.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye lehet a fenntartója a következő tanévtől a zuglói Jókai Mór Általános Iskolának, amennyiben a szülők több mint fele támogatja ezt. Az átvételről szavazással döntenek majd kedden és szerdán – írta meg a Magyar Hang. A szülők nem fogadták osztatlan lelkesedéssel az ötletet, pedig az egyház számos előnyt ígér, mint a szabadabb tankönyvválasztás, vagy a kevesebb bürokratikus nehézséggel járó üzemeltetés.
A tantestület többsége támogatja a fenntartóváltást
A Szülői Munkaközösség a szülőknek is megküldte a szavazásuk eredményét: eszerint a tantestület 88 százaléka támogatta, hogy a katolikus egyház fenntartásába kerüljön az intézmény. Az iskola diákönkormányzata viszont 55,6 százalékban a fenntartóváltás ellen szavazott. Azonban a végleges döntést a szülők szavazata alapján kell meghozniuk, a törvény alapján a szülők többségi támogatására van szükség a fenntartóváltáshoz.
"Azt az ígéretet tették, hogy akik eddig is az iskolába jártak, továbbra is szabadon választhatnak etikaóra és bármilyen vallásoktatás közül, és emellé előnyös változásokat ígértek, elsősorban nagyobb rugalmasságot" – mondta egy szülő a lapnak. Az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) nem ígért magasabb fizetést a tanároknak, viszont évi kétszeri jutalmat helyeztek kilátásba, ami a közoktatásban nem volt gyakorlat. Csak a fenntartóváltást követően felvett osztályok számára lenne kötelező a két hittanóra, számukra nem lenne választható az etika, és csak az újonnan felvételizőket szűrhetné az iskola az egyházi fenntartó által meghatározott szempontok szerint.
Több szülő is kifogásolta, hogy helyi plébánosként elméletileg Pajor András lenne az iskola lelki vezetője, ha az intézmény egyházi fenntartásba kerül. "Amellett, hogy nyíltan a Fidesz mellett politizál, olyanokat oszt meg, hogy a Disney az ördögtől való, a Titanic pedig nem is süllyedt el, máskor oroszpárti konteókat. Sokszor nyilatkozik becsmérlően, főleg a liberálisokról, de a tridentistákról és például a tiltakozó tanárokról is" – nyilatkozta egy apuka. Ugyanakkor az EKIF célzott arra, hogy szükség esetén akár ki is szervezhetik a plébánost az iskola életéből.
A szülői értekezleten az egyik szülő azt is megkérdezte, hogy az egyház miért nem alapít új iskolát korábban meglévő iskolák átvétele helyett, amelyre a jegyzőkönyv szerint az a válasz érkezett, hogy egy új iskola alapítása „finanszírozás szempontjából öngyilkosság”, egy vagy két osztállyal indított iskolát „képtelenség finanszírozni, tantestületet létrehozni úgy, hogy pedagógushiány van.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
