Évről-évre előfordul olyan, hogy a jelentkezők a bizonytalan iskolákat, tanulmányi területeket hátrébb, a biztosabbakat pedig előrébb sorolják a sorrendmódosítási időszakban.
Az ideiglenes felvételi jegyzékek nyilvánosságra hozása után, felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e módosítani a választott középiskolák, tanulmányi területek sorrendjén. Azonban mielőtt a biztosnak gondolt helyet előrébb, a bizonytalanabbat pedig hátrébb soroljátok, jó ha tudjátok, hogy a rangsorolás algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy az adott intézmény adott tanulmányi területéről kiessetek csak azért, mert az adott tanulmányi területet későbbi helyen jelöltétek meg.
Egy adott iskola adott tanulmányi területén egy jobb teljesítményt elért diákot, ha őt még nem vették fel egy általa előrébb sorolt másik tanulmányi területre, nem előzhet meg a felvételnél egy rosszabb eredményt elért tanuló.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint akkor érdemes csak módosítani a sorrenden, ha megváltozott az egyes iskolákban szerzett tapasztalataitok alapján az elképzelésetek, és máshova szeretnétek inkább bejutni. (Ha több helyre is felvennének benneteket, akkor a tanulmányi területek között felállított sorrendetek alapján dől el, hova kerültök be végül.)
Akkor is érdemes módosítani a sorrendet, ha lehetőségetek van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, ahova nagyobb eséllyel vesznek fel benneteket.
"Új tanulmányi terület felvétele azonban - az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján - csak olyan középfokú iskolában lehetséges, amely a tanulói adatlapon már korábban is szerepelt. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon megjelölni" - írja az OH.
Azt is érdemes észben tartanotok, hogy jelentkezők felvételi jegyzéke a módosító időszakban kiegészülhet olyanokkal, akik a megjelölt új tanulmányi területen az elért eredményük alapján a rangsorban előrébb szerepelnek, mint a normál jelentkezési időszakban megjelölt tanulmányi területeiken.
A középiskolai felvételi további teendőivel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
