Több iskolában is akadozott a rendszer a digitális országos kompetenciamérésen

Ma kezdődtek a digitális kompetenciamérések, de több iskolában is gond volt a rendszerrel. Volt olyan iskola, ahol a mateknál a feladatok sem töltődtek be.

Oktatási Hivatal tavaly vezette be, hogy az országos kompetenciamérést digitális formában bonyolítják le. Már akkor is rengeteg technikai probléma volt a mind a próbamérésen, mint pedig az éles teszten. A rendszer idén sem lett jobb, a hvg.hu értesülései szerint több iskolában is problémát tapasztaltak a diákok.

A portál által megkérdezett egyik iskolaigazgató fel is háborodott azon, hogy az Oktatási Hivatalnak most sem sikerült működőképes rendszert létrehoznia. Egy másik intézményvezető úgy fogalmazott, hogy tavaly is pont ez volt, de akkor 1-2 nap alatt helyrerázódott a rendszer. Azoknak a diákoknak, akik nem tudták megírni a tesztet pedig egy újabb napot jelöltek ki. Az igazgató idén is hasonló forgatókönyvre számít.

Egy budai gimnazista azt mondta, hogy a magyar még nagyjából rendben volt, ott csak néhány diáknál jelentkezett a probléma. A matekot azonban az osztályból talán csak valaki tudta befejezni, mert az első részben nem jöttek be például a grafikonok, amely alapján számolniuk kellett volna. A második részben viszont már a feladatok sem töltődtek be.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a digitális országos kompetenciamérést az iskolák az alábbi időpontokban bonyolítják le:

  • a 11. és a 7. évfolyamon 2024. március 4. – március 22.,
  • a 10. és a 6. évfolyamon 2024. március 25. – április 24.,
  • a 9. és a 8. évfolyamon 2024. április 25. – május 15.,
  • a 4. és az 5. évfolyamon 2024. május 16. - június 3.

Az idei tanévben az 5-11. évfolyamon digitális kultúrából és történelemből kísérleti mérések vannak, emiatt a negyedikesek egy, az ötödikesek két, a 6-11. évfolyamos diákok pedig három mérési napon vesznek részt.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.