Több kisgyerek is rosszul lett.
Porcukor helyett tisztítószer kerülhetett a gyerekek reggelijébe a pilisborosjenői Mesevölgy Óvodában - tudta meg a Bors.
A lap információi szerint szerdán délelőtt több kisgyerek is rosszul lett az intézményben, miután tálaláskor összekeverhették a porcukros zacskót a tisztítószeressel, így azzal szórták meg a gyerekeknek felszolgált reggelit.
Az egyik érintett szülő szerint az óvodavezető csak egy szülő nyomatékos kérésére adott tájékoztatást az ügyről. A szerkesztőséghe eljuttatott levélben az óvodavezető azt írja, hogy szerdán reggel
"a reggelinél sajnálatos incidens történt. A gyerekek reggelijébe oda nem illő anyag került."
Az eset állítólag öt gyereket érintett. A szülők szerint az óvodánál szerdán rendőr- és mentőautót is láttak, és több gyerek is kórházba kerülhetett, az Országos Mentőszolgálat azonban egyelőre nem válaszolt a Bors ezzel kapcsolatos kérdéseire.
"Az óvodapedagógusok hamar észrevették a problémát és azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. A gyermekek orvosi ellátásban részesültek, szüleiket értesítettük. A gyermekek állapotáról a későbbiekben tájékoztatjuk Önöket" - írta az óvodavezető, aki azt is hozzátette, hogy kivizsgálják az ügyet és felelősségre vonják a hibát elkövetőket.
Frissítés (2024.03.02)
Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs munkatársa szerint a helyszínről egyetlen gyereket sem kellett kórházba szállítani, öt óvodást a szüleik elővigyázatosságból vittek be a kórházba.
Az óvodát fenntartó önkormányzat szerint a tévedés egyébként úgy fordulhatott elő, hogy az intézmény épületét épp bővítik, amik a konyhát és tárolókat is érintenek, így fordulhatott elő, hogy az ételbe került mosogatószer a porcukor helyére kerülhetett.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság közölte, hogy a Budaörsi Rendőrkapitányság foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt nyomozást indított egyelőre ismeretlen tettes ellen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
