A gyerekek szabálytalanul, állva étkeztek az óvoda udvarán, amikor a kisfiú félrenyelt és fuldokolni kezdett
265 millió forintos kártérítést és havi 1 millió 800 ezer forintos járadékot ítéltek meg annak a kisfiúnak a családjának, aki 2013-ban, hároméves korában félrenyelt egy répadarabot az óvodában és a kiérkező mentőknek kellett újraéleszteni, a hosszas oxigénhiányos állapot miatt azonban lebénult és értelmileg is sérült - számolt be róla az RTL Híradó.
A 11 évvel ezelőtt történt eset során a gyerekek szabálytalanul, állva tízóraiztak a budapesti óvoda udvarán, amikor a kisfiú félrenyelt egy falat répát, ami megakadt a torkán. Az óvónő próbált neki segíteni, de nem tudott, és bár a gyerek életét a mentőknek sikerült megmenteni, jelenleg is 24 órás felügyeletre szorul.
A család élete tönkrement, a szülők elváltak, a sérült kisfiú pedig jelenleg Németországban él az édesanyjával.
„Nagyon nehéz azzal szembesülni, hogy van egy gyermekem, aki olyan, amilyen. Még a balesete után is ugyanarról a gyerekről beszélünk. A segítség, a felelősség, a mindennapok, a nehézségek, a fájdalmai, az, hogy helyt kell állni minden nap, meg kell tanulni olyan dolgokat, amiről fogalmam sem volt”
- mondta a neve elhallgatását kérő anyuka.
A hét évvel ezelőtt indított per során a bíróság megállapította, hogy szabályos, kulturált étkezéssel - tehát ülve (továbbá lehetőleg nem apróra vágott, vagy egyéb fulladásveszélyes ételt fogyasztva) - a baleset elkerülhető lett volna. A hosszú idő eltelte miatt, illetve az elmúlt évek és a mindennapok anyagi terhei, továbbá az infláció miatt a bíróság rekordmagas kártérítést ítélt meg a családnak, ami azonban az óvodát képviselő ügyvéd szerint "magyar viszonylatban abszurd."
"Azt gondolom, hogy a Kúriához fogunk fordulni felülvizsgálati kérelemmel. Ha ezt helybenhagyja a Kúria az sem baj, de akkor az az elvárás, hogy minden bíróság hasonló összegeket ítéljen meg" - nyilatkozta, hozzátéve, hogy nem kizárt, hogy az óvoda a kormánytól kér majd segítséget, mivel egyelőre nem tudják, hogyan fizetnék ki a milliós tételeket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
