Ma minden felvételiző megtudja, hány pontot ért el a központi írásbelin

Február 9-én az Oktatási Hivatal által meghatározott módon mindenkit értesítenetek a központi felvételin elért eredményeiről.

  • Székács Linda

Január 20-án szombaton több mint 72 ezer középiskolába készülő diák mérettette meg magát magyarból és matematikából, közülük 55 ezer kilencedik osztályba készülő nyolcadikos, akik a 45 perces szövegértés és a 45 perces matematika feladatlap után szinte egyhangúan azt mondták: a magyar könnyű volt, a matek viszont "nagyon gatya."

Az idei központi írásbeli átlageredményeit csütörtök délelőtt egyébként 90 százalékos feldolgozottsággal az Oktatási Hivatal már nyilvánosságra hozta. Ebből kiderült, hogy a nyolcadikosok magyarból 29,46 pontot, matematikából pedig 21,76 pontot értek el, míg a hatodikosok magyarból 30,41, matekból 28,22 pontot teljesítettek, a negyedikesek magyar felvételije pedig átlagosan 29,91 pontos, a matek 36,86 pontos lett. Így a nyolcadikosok átlagpontszáma 50,48 pont lett, a hatodikosoké 57,5 pont, a negyedikesek átlagpontszáma pedig 65,1 pont lett.

Arról, hogy a legjobb gimnáziumokban milyen pontok születtek, ebben a cikkünkben olvashattok, a szóbelikről ide kattintva tájékozódhattok, arról pedig, hogy mi történik, ha sehová sem vesznek fel titeket, itt találtok információt.

Itt pedig azt is megnézhetitek, hogy milyen teendőitek lesznek még a következő időszakban, és milyen határidőkre kell figyelnetek:

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.