Hetente több százezren fordulnak háziorvoshoz légúti fertőzéssel, de az influenza is komoly járványhelyzetet okoz. Fontos a védekezés, különösen a gyerekek között dolgozó pedagógusoknak.
A negyedik naptári héten több mint 230 ezer ember fordult háziorvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, ami rendkívül magas szám. Ráadásul ebben még nincs benne az a influenzajárvány okozta terhelés, ami közel 40 ezer embert érintett – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ adataiból.
Az akut légúti fertőzéseknél a megbetegedettek fele a 0-14 közötti korosztályhoz tartozik, ami nem meglepő, hiszen a
"megbetegedés szempontjából még mindig a gyerekek a legveszélyeztetettebbek, hiszen ők az őszi-téli szezonban az idejük nagy részét zárt térben töltik társaikkal, barátaikkal az óvodákban és iskolákban, melynek okán kiemelt szerepet játszanak az influenzavírus terjesztésében"
– erről Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnőke beszélt korábban az Eduline-nak. Most arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is fontos a védőoltás a gyerekek között dolgozó pedagógusoknak, mert a tünetek megjelenése előtti napokban már fertőzhetnek a betegek, és járványos időszakban a gyerekek között nagy a kockázatuk a fertőződésre.
Intézményenként eltérhet, hogy hány napot igazolhat a szülő, de abban is óriási különbségek vannak az egyes iskolák között, hogy online vagy papíron kell leadni az orvosi az igazolást, vagy éppen ki igazolhat le egy pár napos náthát. Erről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
