Hétfőn már a megemelt béreikre számíthatnak a pedagógusok, a hamarosan nyugdíjba vonulók ügyére pedig igyekeznek "méltányos megoldást találni".
Cikkünk frissül.
"Olyan nagyot sikerült előrelépni, mint a rendszerváltás óta soha" - nyilatkozta a pedagógusbér-emeléssel kapcsolatban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
A miniszter bejelentése szerint az állami iskolák tanárai hétfőn már a 32,2 százalékkal megemelt béreiket kapják. Ezek alsó határa a következőképp alakul:
Gulyás Gergely azt is hozzátette, hogy a "felső határ olyan magas, hogy azt sajnos egyelőre még nem érjük el". Ez a pedagógus I. kategóriában bruttó 1 065 000 forint, pedagógus II. kategóriában 1 135 000 forint, mesterpedagógusok esetében 1 365 000 forint, kutatótanárok esetében pedig bruttó 1 470 000 forint.
Fixálták továbbá, hogy egy teljes munkaidőben dolgozó tanárnak heti 24 órát kell tanítani, és évi 50 nap szabadságot kapnak.
A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a béremelés egyelőre az adófizetők pénzéből valósult meg, az Európai Uniótól azonban garanciát kaptak annak utófinanszírozására.
A hamarosan nyugdíjba vonulóknak nem járt a béremelés
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szakszervezetekhez több olyan visszajelzés is érkezett, amely szerint a hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógusoknak nem kellett új munkaszerződést aláírni, mert nem sorolták át őket az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, és így a béremelés sem vonatkozik rájuk.
"Ledolgoztam negyven évet a köznevelésben, de nekem egy forint nem jár a nagy csinndarattával bejelentett 32 százalékos béremelésből. Miért? Mert hamarosan nyugdíjba megyek" - nyilatkozta a Népszavának az egyik érintett.
Az esettel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta: ezt a néhány száz pedagógust érintő intézkedést korábban a szakszervezetek kérték. A hamarosan nyugdíjba vonulók fizetésemelésével kapcsolatban a "Belügyminisztérium méltányos megoldást próbál találni."
Az ATV kérdésére ugyanakkor Gulyás Gergely hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy biztos lesz a hamarosan nyugdíjba vonulók fizetésemelése, de dolgoznak rajta. A szakszervezetekről a miniszterelnökséget vezető miniszter rendkívül negatívan nyilatkozott.
"Semmiképpen ne higgyenek a PDSZ-nek, ők általában nem mondanak igazat" - mondta azzal a felméréssel kapcsolatban, amit a szakszervezetek készítettek, és ami szerint a megkérdezett pedagógusoktól azt a visszajelzést kapták, hogy 32 százalék helyett a legtöbbeknek csak annyival nőtt a fizetése, hogy elérjék a fentebb említett bruttó minimumösszegeket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
