A platform létrehozói olyan témák oktatását szeretnék elősegíteni, amelyekről az iskolákban nem tanítják a diákokat. Ezek között szerepel a bullying, az emberi jogok megismerése és az azokért való kiállás.
Annak érdekében, hogy a fiatalok időben megtanulják a kirekesztés és a nemi alapú megkülönböztetés káros hatásait, ezeknek a problémáknak az ismertetésével már az iskolában foglalkozni kellene - hívja fel a figyelmet az Amnesty Akadémia.
A túlszabályozott és központosított tanmenet miatt azonban nem jut arra idő, hogy a diákoknak megtanítsák az olyan sztereotípiák levetkőzését, amelyek újratermelik a munkaerőpiac rendszerszintű problémáit, például a nemi alapú megkülönböztetés következményeként választott karriert, valamint ebből fakadóan a nők és a férfiak közötti bérkülönbségeket.
Az Amnesty Emberi Jogi Akadémia ingyenes online oktatási platformot indított annak érdekében, hogy olyan fontos témákat ismerhessenek meg a diákok, amelyek felkészítik őket az önálló társadalmi életre, de hiányoznak az oktatási rendszerből.
A platformon a fiatalok mellett a szülők és a pedagógusok is hasznos ismereteket szerezhetnek például a nemek közötti egyenlőség és a jogállamiság kérdéskörében. Ezenkívül olyan kurzus is elérhető, amely az iskolai bullying fajtáiról és az iskolai erőszak megállításáról szól.
Az Amnesty Akadémia oldalát és az elérhető kurzusaikat itt tudjátok megnézni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
