A státusztörvény ugyanis már azt is lehetővé teszi, hogy az alsósokat tanító pedagógusok a szükséges végzettség nélkül 7. és 8. osztályosokat is taníthassanak.
"A tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és 6. évfolyamokon, az új szabályozás ezt a lehetőséget bővítette. A lehetőség annyit jelent, hogy ha az iskolai igazgatója úgy értékeli, hogy a tanulóknak a legjobb minőségű oktatást az adott tanító szakos kolléga nyújthatja, akkor megvan a lehetősége arra, hogy az óra megtartására az érintett tanítót jelölje ki"
- írja a Belügyminisztérium a hvg.hu azon kérdésére, hogy tévedésből hagyták-e le a végzettségre vonatkozó feltételt a státusztörvény azon pontjánál, ami lehetővé teszi, hogy a szakos tanárok mellett az alsós tanítók is tarthassanak órát 7-8. osztályban, ráadásul a szükséges műveltségi területre vonatkozó képesítés nélkül - amit a 2023. december 31-ig érvényes szabály egyébként előírt - vagy innentől tényleg bárki taníthat-e akár matekot és természettudományos tárgyakat is.
A Belügyminisztérium válaszából kiderült, hogy a műveltségi kikötést nem csak véletlenül hagyták ki a pedagóguséletpálya-törvény végrehajtási rendeletéből. Arra a kérdésre, hogy ez nem fogja-e az oktatás minőségét rontani, a BM azt a választ adta, hogy amennyiben a tanító nem alkalmas a feladatra, az iskolaigazgtaó nem fogja felkérni arra, hogy tartson órát a felső tagozaton.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete korábban egyet nem értését fejezte ki az intézkedéssel kapcsolatban. Azt ígérték, a lépés a szerda délutáni, Maruzsa Zoltán államtitkárral folytatott sztrájktárgyaláson is téma lesz.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
