A státusztörvény ugyanis már azt is lehetővé teszi, hogy az alsósokat tanító pedagógusok a szükséges végzettség nélkül 7. és 8. osztályosokat is taníthassanak.
"A tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és 6. évfolyamokon, az új szabályozás ezt a lehetőséget bővítette. A lehetőség annyit jelent, hogy ha az iskolai igazgatója úgy értékeli, hogy a tanulóknak a legjobb minőségű oktatást az adott tanító szakos kolléga nyújthatja, akkor megvan a lehetősége arra, hogy az óra megtartására az érintett tanítót jelölje ki"
- írja a Belügyminisztérium a hvg.hu azon kérdésére, hogy tévedésből hagyták-e le a végzettségre vonatkozó feltételt a státusztörvény azon pontjánál, ami lehetővé teszi, hogy a szakos tanárok mellett az alsós tanítók is tarthassanak órát 7-8. osztályban, ráadásul a szükséges műveltségi területre vonatkozó képesítés nélkül - amit a 2023. december 31-ig érvényes szabály egyébként előírt - vagy innentől tényleg bárki taníthat-e akár matekot és természettudományos tárgyakat is.
A Belügyminisztérium válaszából kiderült, hogy a műveltségi kikötést nem csak véletlenül hagyták ki a pedagóguséletpálya-törvény végrehajtási rendeletéből. Arra a kérdésre, hogy ez nem fogja-e az oktatás minőségét rontani, a BM azt a választ adta, hogy amennyiben a tanító nem alkalmas a feladatra, az iskolaigazgtaó nem fogja felkérni arra, hogy tartson órát a felső tagozaton.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete korábban egyet nem értését fejezte ki az intézkedéssel kapcsolatban. Azt ígérték, a lépés a szerda délutáni, Maruzsa Zoltán államtitkárral folytatott sztrájktárgyaláson is téma lesz.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
