Elindult a pályázás a szakképzésben tanulóknak járó Apáczai ösztöndíjra

A programban jó tanulmányi eredményű, hátrányos helyzetű diákok vehetnek részt.

  • Székács Linda

Január 11-én elindult a pályázás a szakképzésben tanuló középiskolások ösztöndíjprogramjára. Az Apáczai ösztöndíjra a nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkező szakképző iskola és technikum 9., 10., 11. és 12. évfolyamának tanulói jogosultak, az akár havi 34 ezer forintos támogatást pedig a jó tanulmányi eredményű, hátrányos helyzetű tanulók kaphatják 7-19 hónapon keresztül.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi közleménye szerint a program a tanulmányi eredménytől függő 16, 25 vagy 34 ezer forintos havi anyagi ösztönzés mellett mentorok bevonásával tehetséggondozó támogatást is biztosít. Pályázni a KRÉTA rendszer elektronikus pályázati felületén 2024. január 11. és február 8. között lehet.

"A hátrányos helyzet fennállása a pályázat benyújtásakor, vagy az azt megelőző öt évben (2019-2023) kiállított határozat alapján, a jó tanulmányi eredmény a pályázat benyújtását közvetlenül megelőző tanév év végi bizonyítványa alapján igazolható" - teszik hozzá az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján.

Az ösztöndíjról bővebben ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.