Így a gyerekek nem maradnak le a fizika és kémia tananyaggal. Mindkét iskola a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) fenntartása alá tartozik.
Kedd délelőttönként az MMSZ Eszterházy Miklós Technikumába mennek a a 7. és 8. osztályos gyulaji gyerekek fizikát és kémiát tanulni, majd az "életre nevelés" jegyében kreatív délutáni foglalkozásokon vesznek részt – derül ki a Szeretetszolgálat videójából.
A Tolna megyében található Gyulaj településen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működteti és tartja fenn az iskolát, ahol szaktanárhiánnyal küzdenek. Az igazgatónő felkereste a környék másik MMSZ által fenntartott iskoláját – vagyis az Eszterházy Miklós Technikumot – hogy segítsék ki őket természettudományos pedagógusokból. Ekkor találta ki a technikum igazgatója, hogy mivel ők felszereltebbek, ezért inkább a gyerekek menjenek át az ő intézményükbe.
A délutáni foglalkozások során a lányok varrni és főzni tanulnak, a fiúk pedig kerékpárokat, motorokat szerelnek, informatikai eszközökkel foglalkoznak és faragnak.
"Ehhez kell egyfajta szemléletmód, hogy meg szeretnénk oldani a problémát. Ha az ember, akarja, akkor meg tudja oldani"
– mondta a techinkum igazgatója, aki hozzátette, hogy minden ilyen programmal az a céljuk, hogy megtanítsák a gyerekeknek a gondoskodás örömét.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
