Mikor lesz a tavaszi szünet 2024-ben?

Mutatjuk, hogy a téli szünet után mikor pihenhettek legközelebb.

  • Székács Linda

A tavaszi szünet a közoktatásban tanuló diákok számára 2024. március 28-tól április 6-ig fog tartani. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap pedig 2024. április 8. (hétfő) lesz. A szakiskolákban tanuló diákoknak azonban ettől némileg eltérő időpontban, 2024. március 27-től (szerda) április 3-ig (szerda) tart majd a tavaszi pihenője.

Ez azt jelenti tehát, hogy a diákoknak körülbelül 12 hetet kell "kibírniuk" az iskolában a következő nagyobb szusszanásig, időközben azonban néhány munkaszüneti nap és hosszú hétvégre is lesz.

Az évközi szünetek időpontjait ebben a cikkünkben nézhetitek meg, a hosszú hétvégék és munkaszüneti napok dátumait pedig az alábbiakban szedtük össze nektek:

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István