A 15 éves lányok 21, a fiúk 16 százaléka számolt be arról, hogy havonta legalább néhány alkalommal érte már zaklatás az iskolában - derül ki a frissen megjelent PISA-felmérésből.
A kedden kiadott részletes jelentésben amellett, hogy felmérték az OECD-országokban élő 15 éves diákok matematikai, szövegértési és természettudományos kompetenciáit arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyire érzik magukat biztonságban az iskolában és annak környékén.
Magyarországon a 15 éves tanulók 8 százaléka számolt be arról, hogy nem érzi magát biztonságban az iskola olyan közös tereiben, mint a folyosó, büfé vagy mellékhelyiség, 5 százalékuk pedig a saját osztálytermében, sőt, a 15 évesek 7 százaléka az iskolába menet sem.
Az eredmények szerint a lányokat magasabb százalékban (21) éri zaklatás, mint a fiúkat (16), jó hír viszont, hogy a legutóbbi, 2018-as felméréshez képest csökkenő tendenciát mutat az iskolai bántalmazás, és hogy az iskolai és tantermi zaklatás aránya nem éri el az OECD-átlagot. Továbbá, míg 2018-ban a diákok 13 százalékaszámolt be arról, hogy az iskolában csúnya pletykákat terjesztenek róluk, addig ez a szám 2022-ben 8 százalék lett.
A felmérés készítői ugyanakkor azt hozzáteszik, hogy azokban az oktatási rendszerekben, ahol a diákok teljesítménye magas, az iskolai zaklatás is kevésbé fordul elő, mivel a tanulók összetartozás-érzete magasabb és nagyobb biztonságban érzik magukat a társaik között.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
