Elsősorban azok, akik olyan intézményben dolgoznak, ahol van allergiás gyerek.
Közel ezer pedagógus végezte el az Oktatási Hivatal (OH) és az Országos Mentőszolgálat „Elsősegélynyújtási ismeretek – A légutat veszélyeztető állapotok és az anaphylaxia" című képzését - számolt be róla az OH.
A hivatal tájékoztatása szerint a képzésre elsősorban azok a pedagógusok jelentkeztek, akik olyan intézményben dolgoznak, amibe az előzetes felmérés alapján jár legalább egy olyan diák, akinél kialakulhat anafilaxiás állapot."Az elméleti modult az OMSZ online képzési felületén lehetett elvégezni, amelyen az online tananyag is elérhető volt. A gyakorlati alkalmakon, amelyek az OH pedagógiai oktatási központjai révén az ország valamennyi régiójában megvalósulhattak, a résztvevők az elsősegélynyújtás alapvető teendői mellett az allergiás gyermekek gyors és hatékony ellátását is elsajátíthatták: tapasztalt mentősök irányításával gyakorolhatták például az autoinjektor használatát" - írják.
A visszajelzések szerint a pedagógusok megkapták azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amikre szükségük volt, hogy magabiztosan támogassák az allergiás diákokat az oktatási-nevelési intézményekben.
A képzés várhatóan folytatódik, az új időpontokról az Oktatási Hivatal tájékoztatja az érintett pedagógusokat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
