December 1-jétől ismét utcára kerülhetnek az intézmény tanulói és pedagógusai.
Fórumot hívott össze, de nem ment el rá csütörtök délelőtt a szeptemberben kilakoltatott, jelenleg Cseplen működő Qualitas Gimnázium igazgatója - számolt be róla az RTL Híradó.
Korábban mi is megírtuk, hogy hiába nyújtott be a szeptemberben kilakoltatott soroksári intézmény vezetősége kérelmet a Kormányhivatalhoz a működési engedély módosítására, hogy az iskola a továbbiakban Csepelen működhessen tovább, a hivataltól elutasítás érkezett. Indoklásukban azt írták, hogy a működési engedély módosításának kérelmét már 2023. májusában le kellett volna adni, holott a végrehajtó csak szeptemberben lakoltatta ki a diákokat és a pedagógusokat, amikor még az ingatlan földhivatalba bejegyzett tulajdonosai és haszonélvezői annak fenntartója volt. A módosított működési engedély nélkül azonban az alapítványi gimnázium állami támogatásra sem jogosult, ami nélkül nem tudják biztosítani a fenntartását.
Az intézmény körülbelül 260 tanulója petíciót indított annak érdekében, hogy 2023. december 1-je után is legyen hol tanulniuk. Ebben arra kérik a kormányhivatalt, hogy
"Hogy nem volt itt és nem mondta el személyesen azt, hogy mi történt, számunkra eléggé kellemetlen és furcsa volt" - mondta a Híradónak az iskola egyik tanulója.
Egy másik diák azt mondta, december 1-jével utcára kerülnek, más intézmények pedig nem tudják felvenni őket, mert mindegyik betelt, ráadásul sokan közülük hátrányos helyzetűek, tanulási nehézségekkel vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdenek, akiknek nem mindegy, hol folytatják a tanulmányaikat.
Az esettel kapcsolatban Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, "szélhámosággal" van dolguk, de próbálnak segíteni mindenkinek. A Belügyminisztérium úgy reagált
"Budapesten bőségesen van üres iskolai férőhely."
A diákok az igazgatótól úgy tudják, még van remény az iskola megmentésére, az intézményvezető azonban az RTL megkeresésére egyelőre nem válaszolt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
