Friss: csütörtökön 13 órakor érkezik a HVG friss középiskolai rangsora

Melyik intézmény lett Magyarország legjobb középiskolája 2024-ben és hány vidéki középiskola került be a legjobb 100-ba? Már csak néhány napot kell várni, hogy választ kapjatok a kérdéseitekre.

  • Székács Linda

Frissítés:

Már csütörtökön, néhány perccel 13 óra után megjelenik az Eduline-on tíz legjobb középiskola rangsora. Kövessétek honlapunkat, hogy a lehető leghamarabb értesüljetek róla.

 

Kicsúszott a top 10-ből és idén csak a 25. helyet szerezte meg a korábbi rangsorok élén szereplő egyik vidéki középiskola, de az első helyeken is átrendeződött a legjobb magyarországi középiskolák sorrendje.

Pénteken jelenik meg a HVG Középiskola friss, 2024-es kiadványa, amiben a top 100 legjobb középiskola rangsora mellett számos hasznos információt találtok többek között a felvételi eljárás folyamatáról, a választható intézményekről és a szakképzésről is.

A rangsor élén szereplő 10 legjobb középiskola sorrendjét péntek reggel 6-tól az Eduline-on is megnézhetitek.

Pénteken jelenik meg a HVG Rangsor KÖZÉPISKOLA 2024!

Az idén tizenegyedik alkalommal állítottuk össze a magyar középiskolák rangsorát. Legújabb kiadványunkban, a felvételi eljárás folyamatának ismertetése mellett, összeszedtük a felvételiző diákoknak a top 100 legjobb középiskolát.

 

HVG

 

A HVG Középiskola 2024 különszámát péntektől megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy ide kattintva megrendelhetitek.

A tavalyi, 2023-as rangsort itt nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.