Orbán Viktor szerint jobb volt az oktatás helyzete Kárpátalján a Szovjetunió idején

A miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet pénteki ülésén beszélt a határon túli magyarság helyzetéről.

  • Tornyos Kata

A határon túli magyarok helyzetéről szólva, valamint a szlovák választásra utalva úgy fogalmazott, hogy „amíg van etnikai alap, addig van értelme az arra épülő politizálásnak is”. Úgy vélte, a kárpátaljai magyarság van a legrosszabb helyzetben, jelenleg ugyanis Magyarország nem tud semmit sem kínálni Ukrajnának, miután az ottani politikai vezetés olyan utat követ, amely a semmibe vezet, és amelyet Budapest nem tud támogatni – számolt be róla az rtl.hu.

„Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet Szovjetunió idején jobb volt, mint most az ukrajnai állam idején”

– jelentette ki a miniszterelnök a határon túli magyarságról szóló Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki ülésén, a Várkert bazárban. A rendezvényen mások mellett részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szili Katalin is.

A 2023-as évről szólva úgy fogalmazott, hogy a már létrehozott intézményeket megtartották, de expanzióra nem volt lehetőség. A következő években ismét az erősödésé lehet szerinte a terep, ennek állítása szerint meglesz a pénzügyi fedezete is.

 

Hozzászólások

A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.