A miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet pénteki ülésén beszélt a határon túli magyarság helyzetéről.
A határon túli magyarok helyzetéről szólva, valamint a szlovák választásra utalva úgy fogalmazott, hogy „amíg van etnikai alap, addig van értelme az arra épülő politizálásnak is”. Úgy vélte, a kárpátaljai magyarság van a legrosszabb helyzetben, jelenleg ugyanis Magyarország nem tud semmit sem kínálni Ukrajnának, miután az ottani politikai vezetés olyan utat követ, amely a semmibe vezet, és amelyet Budapest nem tud támogatni – számolt be róla az rtl.hu.
„Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet Szovjetunió idején jobb volt, mint most az ukrajnai állam idején”
– jelentette ki a miniszterelnök a határon túli magyarságról szóló Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki ülésén, a Várkert bazárban. A rendezvényen mások mellett részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szili Katalin is.
A 2023-as évről szólva úgy fogalmazott, hogy a már létrehozott intézményeket megtartották, de expanzióra nem volt lehetőség. A következő években ismét az erősödésé lehet szerinte a terep, ennek állítása szerint meglesz a pénzügyi fedezete is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
