A Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjével ellentétben Rábel Krisztina legalább meg tudta indokolni, hogy miért pont Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet rúgta ki a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból.
Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjének meghallgatásával folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak pere a Fővárosi Törvényszéken - számolt be róla a 444.
Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet közel egy éve, 2022. november 30-án bocsátották el a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból a polgári engedetlenségi akcióik miatt. A kirúgott pedagógusok formális jogellenesség és az egyenlő bánásmód megsértése, joggal való visszaélés miatt perelték be a tankerületet, jelenleg fejenként 1-1 millió forint sérelemdíjat követelnek.
A tankerület vezetőjét, Rábel Krisztinát eredetileg szerdán hallgatták volna meg, ő azonban nem jelent meg a tárgyaláson, mert állítása szerint nem jutott el hozzá az idézés. Emiatt a pénteki tárgyaláson a bírónő figyelmeztette, hogy "mostantól nem fog beleférni az, hogy valakit idéz, és az nem jelenik meg, ahogy az sem, hogy nem nyújtják be időben a szükséges iratokat," majd Rábelnek arról kellett nyilatkoznia, hogy kinek a döntése volt az említett tanárok kirúgása, és hogy kapott-e utasítást felülről.
A kérdésre válaszolva a tankerületi vezető elmondta, hogy a Külső-Pesti Tankerületben az említett időszak alatt 43 iskolából összesen 13 iskolában volt polgári engedetlenség, aminek időtartama 13 iskola közül 8 iskolában 50 óra alatt volt, két intézméyben viszont 100 óra feletti, a Karinthy gimnáziumban körülbelül 440 óra.
„Ha valahol több mint egyheti kimaradást láttunk, ott már azt gondoltuk, hogy az veszélyezteti a tanítást. Név szerint is figyeltük, hogy ki hol engedetlenkedett, és vonalat kellett húzni, mert félő volt, hogy nem tudunk tanévet zárni. Megnéztük, hogy kik húzzák a számokat, és én azt a vonalat húztam meg, hogy aki 20 órát, tehát körülbelül egy hetet nem dolgozott, ott lépni kell”
- mondta Rábel Krisztina.
„Ha valahol több mint egyheti kimaradást láttunk, ott már azt gondoltuk, hogy az veszélyezteti a tanítást. Név szerint is figyeltük, hogy ki hol engedetlenkedett, és vonalat kellett húzni, mert félő volt, hogy nem tudunk tanévet zárni. Megnéztük, hogy kik húzzák a számokat, és én azt a vonalat húztam meg, hogy aki 20 órát, tehát körülbelül egy hetet nem dolgozott, ott lépni kell” - idézi a 444.
Ezzel szemben a felperesek úgy gondolják, a tankerületi vezető "a tömegbe lőtt," a kirúgásukat követően pedig sokan megfélemlítve érezték magukat és elálltak a polgári engedetlenségtől, de az is előfordult, hogy valaki felmondott, vagy belebetegedett a stresszes helyzetbe.
„24-en voltunk a tanári karból, nem gondoltuk, hogy a tömegbe lőnek, bocsánat a kifejezésért. Az volt a dermesztő, hogy véletlenszerűen rúgtak ki minket, szerintünk nem stimmelnek a tankerületi vezető számai, ami alapján az elbocsátásokról döntött. Nem tudhatta senki, hogy ki lesz a következő, ezzel félemlítették meg a kollégákat”
- mondta Nemes Mária, az egyik érintett pedagógus.
A tárgyalás várhatóan februárban, perfelvétellel folytatódik.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
