Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Október 27-én délután a közoktatásban és a szakképzésben tanulóknak is elkezdődött az őszi szünet, sőt, számos egyetemen a hallgatóknak is. Mutatjuk, mikor kell legközelebb iskolába mennetek.
Az őszi szünet idén október 27-től november 5-ig tart, a szünet utáni első tanítási nap tehát 2023. november 6-án, hétfőn lesz.
Ez az egyetlen olyan évközi tanítási szünet a 2023/24-es tanévben, aminek az időpontja a közoktatásban és a szakképzésben tanuló diákok számára is egységes. A téli szünet és a tavaszi szünet a szakképzésben tanulók számára sajnos rövidebb lesz, amiről ebben a cikkünkben írtunk nektek bővebben:
Az egyetemeken is lesz őszi szünet?
A "rezsipánik" miatt 2022-ben a legtöbb egyetemen elmaradt, vagy később, a téli vagy tavaszi szünetet kibővítve tartották meg az őszi szünetet, hogy így is spóroljanak a fűtés költségein. Úgy tűnik azonban, hogy idén némileg kevésbé aggódnak az egyetemek, és bár sok helyen most sem tartják meg az őszi pihenőt, vagy csak a november 1-jét adják oda a hallgatóknak, ami egyébként is munkaszüneti nap lenne, vannak olyan egyetemek, ahol pár napot mégiscsak pihenhetnek az egyetemista diákok is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen például október 30. és november 3. között pihenhetnek néhány napot az egyetemi hallgatók, a Miskolci Egyetemen pedig a munkaszüneti napokat rektori szünetek egészítik ki.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.