Meddig tart az őszi szünet?

Október 27-én délután a közoktatásban és a szakképzésben tanulóknak is elkezdődött az őszi szünet, sőt, számos egyetemen a hallgatóknak is. Mutatjuk, mikor kell legközelebb iskolába mennetek.

  • Székács Linda

Az őszi szünet idén október 27-től november 5-ig tart, a szünet utáni első tanítási nap tehát 2023. november 6-án, hétfőn lesz.

Ez az egyetlen olyan évközi tanítási szünet a 2023/24-es tanévben, aminek az időpontja a közoktatásban és a szakképzésben tanuló diákok számára is egységes. A téli szünet és a tavaszi szünet a szakképzésben tanulók számára sajnos rövidebb lesz, amiről ebben a cikkünkben írtunk nektek bővebben:

Az egyetemeken is lesz őszi szünet?

A "rezsipánik" miatt 2022-ben a legtöbb egyetemen elmaradt, vagy később, a téli vagy tavaszi szünetet kibővítve tartották meg az őszi szünetet, hogy így is spóroljanak a fűtés költségein. Úgy tűnik azonban, hogy idén némileg kevésbé aggódnak az egyetemek, és bár sok helyen most sem tartják meg az őszi pihenőt, vagy csak a november 1-jét adják oda a hallgatóknak, ami egyébként is munkaszüneti nap lenne, vannak olyan egyetemek, ahol pár napot mégiscsak pihenhetnek az egyetemista diákok is.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen például október 30. és november 3. között pihenhetnek néhány napot az egyetemi hallgatók, a Miskolci Egyetemen pedig a munkaszüneti napokat rektori szünetek egészítik ki.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.