Nehéz helyzetben vannak a részmunkaidős pedagógusok. Van akinek a januári béremelés után is jóval kevesebb lesz a fizetése, mint amennyi eddig volt.
A hvg.hu egy felhívásában kérdezte meg a részmunkaidőben foglalkoztatott tanárokat, hogy a státusztörvény alapján hogyan változott a helyzetük. Az egyik tanár részletes beszámolót adott saját történetéről.
A válaszadó tanárnak 35 ezer forinttal csökkent szeptembertől a fizetése. Állítása szerint még a januári emelés után sem lesz jobb a keresete.
A férfi azt mondta a lapnak, hogy évtizedek óta 20 órában tanít, ami régen még teljes munkaidőnek számított, mára azonban ez csak részmunkaidőt jelent. Szeptemberig a kötelező tanórák számához (22) viszonyítva kalkulálták a bérét, azonban az óraszám megemelése óta a kötelező 24-hez arányosítják a fizetését.
Ezzel az eddigi 428 ezer forintos fizetése 378 ezerre csökkent.
„Abból az egyetlen okból kifolyólag kívánom, hogy én legyek a rekorder, mert ha nem, akkor az azt jelenti, hogy más tanár még ennél is rosszabbul jár.”
- nyilatkozta a HVG-nek.
Bár januártól megváltozik a státusza és ezzel együtt a fizetése is növekedni fog, de „várhatóan” így is csak 410 ezer forintot fog keresni a pedagógus II. besorolásban. Ezzel a helyzettel sajnos nincs egyedül, ugyanis az összes részmunkaidős tanár érintett. De vannak olyanok is, akiknek a kötelező óraszáma emelkedett úgy, hogy a fizetése ugyanannyi maradt, mint amennyi eddig is volt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
