Szeptember 15 után október 23-án ismét az oktatás problémáitól lesznek hangosak Budapest utcái, amikről egyébként az Egységes Diákfront Képviselői már a Strasbourgban ülésező európai parlamenti képviselőknek is beszámoltak.
Demonstrációval készül az 1956-os forradalom évfordulójára a Tanítanék Mozgalom és az Országos Közös Akarat (OKA) - jelentették be az Egységes Diákfront (EDF) vezetői a Gulyáságyú Médiának adott videóinterjúban még hétfőn.
Perlaki-Borsos Noel és Bodor András, a diákszervezet vezetői a videóban elmondják, hogy az egész nyarat szervezéssel töltötték, az Egységes Diákfrontnak pedig mostanra már több mint 420 tagja van. A nyilvános rendezvények szervezése mellett az Országos Közös Akarat keretein belül szeretnék szélesíteni azt a kört, akik részt vesznek a megmozdulásokban, és egy olyan szolidaritási hálót építenének, ami "összehangolná a kommunikációt és vissza tudná venni a tematizálás lehetőségét" a kormánytól.
A diákok egyébként a napokban Strasbourgban, az Európai Parlamentben jártak, ahol a képviselőknek beszéltek a magyarországi oktatási rendszer problémáiról és a magyar jogállamiság kérdéseiről. Perlaki-Borsos Noel szerint bár a képviselők tisztában vannak a magyar helyzettel, sokan így is meghökkentek a rendőrségi beidézésekről, a rendőri erőszakról és a státusztörvény elfogadásáról hallva. A diákszervezet vezetője azt is hozzátette; közvetlen segítséget nem kaphatnak a képviselőktől, a kiutazásuk célja inkább az volt, hogy a téma továbbra is napirenden maradjon, az ősz folyamán pedig várható, hogy Brüsszelben egy parlamenti meghallgatást is szervezzenek.
Ezt megelőzően október 5-én 17 órától a Budai Várban is akcióra, úgynevezett flashmobra készülnek. Ezen a lapunknak küldött közleményük szerint a kordonok elé áll három tanár és két diák fehér ruhában, akik elkezdenek vérezni, miközben a háttérben szívdobogás hangja lesz hallható. Mindeközben előreláthatólag egy 50 fős tömeg fog kialakulni, mígnem a szívverés egy ponton leáll, ekkor mindenki összeesik majd, a földön fekvők mindegyike pedig kap egy szál fehér rózsát.
Legutóbb egyébként szeptember 15-én tüntettek a tanárok és a diákok a főváros utcáin. Ennek eseményeiről itt olvashattok bővebben:
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
