Szeptember 15 után október 23-án ismét az oktatás problémáitól lesznek hangosak Budapest utcái, amikről egyébként az Egységes Diákfront Képviselői már a Strasbourgban ülésező európai parlamenti képviselőknek is beszámoltak.
Demonstrációval készül az 1956-os forradalom évfordulójára a Tanítanék Mozgalom és az Országos Közös Akarat (OKA) - jelentették be az Egységes Diákfront (EDF) vezetői a Gulyáságyú Médiának adott videóinterjúban még hétfőn.
Perlaki-Borsos Noel és Bodor András, a diákszervezet vezetői a videóban elmondják, hogy az egész nyarat szervezéssel töltötték, az Egységes Diákfrontnak pedig mostanra már több mint 420 tagja van. A nyilvános rendezvények szervezése mellett az Országos Közös Akarat keretein belül szeretnék szélesíteni azt a kört, akik részt vesznek a megmozdulásokban, és egy olyan szolidaritási hálót építenének, ami "összehangolná a kommunikációt és vissza tudná venni a tematizálás lehetőségét" a kormánytól.
A diákok egyébként a napokban Strasbourgban, az Európai Parlamentben jártak, ahol a képviselőknek beszéltek a magyarországi oktatási rendszer problémáiról és a magyar jogállamiság kérdéseiről. Perlaki-Borsos Noel szerint bár a képviselők tisztában vannak a magyar helyzettel, sokan így is meghökkentek a rendőrségi beidézésekről, a rendőri erőszakról és a státusztörvény elfogadásáról hallva. A diákszervezet vezetője azt is hozzátette; közvetlen segítséget nem kaphatnak a képviselőktől, a kiutazásuk célja inkább az volt, hogy a téma továbbra is napirenden maradjon, az ősz folyamán pedig várható, hogy Brüsszelben egy parlamenti meghallgatást is szervezzenek.
Ezt megelőzően október 5-én 17 órától a Budai Várban is akcióra, úgynevezett flashmobra készülnek. Ezen a lapunknak küldött közleményük szerint a kordonok elé áll három tanár és két diák fehér ruhában, akik elkezdenek vérezni, miközben a háttérben szívdobogás hangja lesz hallható. Mindeközben előreláthatólag egy 50 fős tömeg fog kialakulni, mígnem a szívverés egy ponton leáll, ekkor mindenki összeesik majd, a földön fekvők mindegyike pedig kap egy szál fehér rózsát.
Legutóbb egyébként szeptember 15-én tüntettek a tanárok és a diákok a főváros utcáin. Ennek eseményeiről itt olvashattok bővebben:
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
