Hiába jelezték a gyermek tanulói adatlapján, a szülőknek szóló kérdőíven és az üzenőfüzetben is a kisfiú allergiáját, a napközis tanárnő mogyorókrémmel töltött ostyát helyezett a padjára. A kisfiú nem sokkal később belehalt az allergiás reakcióba.
Halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádat emelt a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség azzal a napközis tanárnővel szemben, aki 2022. januárjában gondtalanul földimogyorós édességet tett egy mogyoróallergiás kisfiú padjára, aki miután fogyasztott belőle belehalt a súlyos allergiás reakcióba - írják az Ügyészség.hu-n.
A vádirat szerint a pedagógus napközis tanárként dolgozott egy budapesti általános iskola egyik első osztályában, ahol 2022. január 18-án az egyik tanuló születésnapját ünnepelték, melynek során az ünnepelt által hozott mogyorós ostyarudat a tanárnő szétosztotta a gyerekek között, amiből a sértett mogyoróallergiás kisfiú is kapott.
Az édesség elfogyasztása után nem sokkal a gyerek rosszul lett. A telefonon értesített szülők az iskolához érkezve autóval orvoshoz indultak a kisfiúval, akinek az út során romlott az állapota, ezért a szülők egy fóti benzinkútnál megállva mentőt hívtak a gyerekhez, akik azonban már nem tudták megmenteni az életét.
"A tragédia azért következett be, mert a vádlott az édességek kiosztásakor nem vette figyelembe azt, hogy a sértett általa is tudottan mogyoróallergiában szenved, és ennek ellenére földimogyorókrémmel töltött édességet tálalt fel közvetlenül a sértett padjára is, amellyel lehetővé tette, hogy abból a sértett is fogyasszon. A vádlott - aki a munkaköri leírása szerint, személyesen felelős a felügyeletére bízott tanulók testi, érzelmi és morális épségéért - ezzel gondatlanul megszegte a foglalkozása szabályait, amely közvetlen ok-okozati összefüggésben állt a halálos eredménnyel" - írják.
A napközis tanárnővel szemben az ügyészség végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést, valamint a tanítói foglalkozás gyakorlásától történő határozott idejű eltiltást indítványoz a vádiratban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
