Egy hónap múlva, október 23-án kezdetét veszi Magyarország első, alternatív oktatási népszavazása, a 7IGEN, amin a hagyományos szavazástól eltérően a korhatár is megváltozik.
Az aHang és az Egységes Diákfront által szervezett alternatív referendumot október 23. és 30. között fogják megtartani. A szavazáson a választópolgárok 7 kérdésben mondhatják el véleményüket az oktatásról. Céljuk ezzel, hogy megmutassák az emberek véleményt akarnak mondani a jelenlegi rendszerről, még ha ettől igyekszenek is ellehetetleníteni őket. Legalább 200 000 fő részvételét várják, hogy ezzel nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra.
A 7IGEN szavazás többek között azzal az újítással állt elő, hogy akik 2023. október 23-ig betöltik a 16. életévüket, már ők is szavazhatnak. Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja hangsúlyozta:
kiemelten fontos, hogy a diákok, akik a leginkább érintettek az ügyben, maguk is véleményt alkothassanak az oktatásról.
A szavazásra minden megyében és online is lesz majd lehetőség.
“A célunk, hogy a lehető legtöbb helyen megvalósuljon a szavazás, és minél több ember részt vegyen Magyarország első alternatív, oktatási népszavazásán. Már több százan jelentkeztek aktivistának, akik az ország minden pontján segítenek majd megszervezni a referendumot.”
- emelte ki Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.
Emellett az is újdonság lesz, hogy a szavazás részvételének állását folyamatosan nyomon lehet majd követni, amit egy az aHang által fejlesztett szoftver fogja segíteni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
