Egy hónap múlva, október 23-án kezdetét veszi Magyarország első, alternatív oktatási népszavazása, a 7IGEN, amin a hagyományos szavazástól eltérően a korhatár is megváltozik.
Az aHang és az Egységes Diákfront által szervezett alternatív referendumot október 23. és 30. között fogják megtartani. A szavazáson a választópolgárok 7 kérdésben mondhatják el véleményüket az oktatásról. Céljuk ezzel, hogy megmutassák az emberek véleményt akarnak mondani a jelenlegi rendszerről, még ha ettől igyekszenek is ellehetetleníteni őket. Legalább 200 000 fő részvételét várják, hogy ezzel nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra.
A 7IGEN szavazás többek között azzal az újítással állt elő, hogy akik 2023. október 23-ig betöltik a 16. életévüket, már ők is szavazhatnak. Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja hangsúlyozta:
kiemelten fontos, hogy a diákok, akik a leginkább érintettek az ügyben, maguk is véleményt alkothassanak az oktatásról.
A szavazásra minden megyében és online is lesz majd lehetőség.
“A célunk, hogy a lehető legtöbb helyen megvalósuljon a szavazás, és minél több ember részt vegyen Magyarország első alternatív, oktatási népszavazásán. Már több százan jelentkeztek aktivistának, akik az ország minden pontján segítenek majd megszervezni a referendumot.”
- emelte ki Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.
Emellett az is újdonság lesz, hogy a szavazás részvételének állását folyamatosan nyomon lehet majd követni, amit egy az aHang által fejlesztett szoftver fogja segíteni.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
