A különböző tanév rendje miatt a szünetek is különböző időpontokban lesznek a gimnáziumban és a szakképzésben tanulók számára. Mutatjuk a dátumokat.
Őszi szünet
Az őszi szünet a közoktatásban és a szakképző intézményekben is 2023. október 27-től (péntektől) 2023. november 5-ig (vasárnap) fog tartani. A szünet utáni első tanítási nap november 6. (hétfő) lesz.
Téli szünet
A téli szünet a közoktatásban tanulók számára 2023. december 22-én kezdődik és 2024. január 7-én ér véget. A szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő) lesz.
A szakképzésben tanulóknak a téli vakáció 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig) fog tartani, tehát valamivel rövidebb lesz, mint a nem szakképző középiskolákban.
Tavaszi szünet
A tavaszi szünet a gimnazistáknak 2024. március 27-től április 6-ig fog tartani. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
A szakiskolákban tanulóknak a tavaszi szünet 2024. március 27-től április 3-ig tart.
Meddig tart az első félév?
Az első félév mindenki számára 2024. január 19-én ér véget. Az iskolák 2024. január 26-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.
A közoktatásra vonatkozó tanév rendjét itt, a szakképzési tanév rendjét pedig itt találjátok.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
