Mennyire becsülik meg a gyógypedagógusok munkáját? Egy fiatal szakmabelivel beszélgettünk a nem mindennapi munkahelyi tapasztalatairól.
A kormány álláspontja ellenére, az oktatási rendszerben már igen erősen szembetűnő a pedagógusok hiánya, ami nincs másként a gyógypedagógusokkal se. A központi kimutatások ellenére nem lehet pontosan meghatározni, hogy mennyi az aktuálisan betöltetlen pozíció a szakmában, viszont a Közszolgállás portálon egy viszonylagos számot azért láthatunk. Bár hiteles következtetéseket abból sem lehet levonni, cikkünk kikerülése előtt összesen 54 állás volt meghirdetve a portálon. Ez amiatt lehet csalóka, mert egy hirdetésben gyakran több gyógypedagógust keresnek egyszerre. Van, ahol kettő, de több helyen egyszerre négy fő jelentkezését is várják.
Ha a portálon túlra, a különböző álláskereső Facebook-csoportok felé tekintünk, ott azt láthatjuk, hogy naponta kerülnek fel újabb és újabb gyógypedagógusi állásokat kereső posztok.
A szakemberhiány mellé egy további probléma is társul, mégpedig az, hogy az elmúlt időszakban rohamosan megnőtt a külön foglalkozást igénylő gyermekek száma. Ennek egyik oka a Covid-19 volt. A távoktatás során a gyerekek nagy részének elmaradtak a fejlesztései, emellett pedig az átlagnál kicsit gyengébb képességűek lemaradtak a többiekhez képest és később sem tudtak felzárkózni.
Cikkünkben megkérdeztünk egy pályakezdő gyógypedagógust, mik a tapasztalatai az állami szférában. Az interjúalanyunk egy éves tapasztalattal rendelkezik, az eddigi munkakörében SNI-s (sajátos nevelésű igényű) és BTMN-es (beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségű) gyermekek fejlesztésével és vizsgálatával foglalkozott.
Kérésére se nevét, se a pontos munkahelyét nem hozzuk nyilvánosságra, ami egyből elgondolkodásra ad okot. Nem első alkalommal találkozhatunk olyan esettel, hogy az adott gyógypedagógus nem szeretné felfedni személyazonosságát. Megkérdezettünk ezt azzal magyarázta, hogy nem áll szándékában minősítenie az intézményeket, mivel tudja, hogy a benne dolgozók mindent megtesznek azért, hogy a legtöbbet nyújtsák a gyerekek számára. Viszont a beszélgetés során elhangzottak miatt aggódik, hogy karrierje veszélybe kerülhet, és az sem kizárt, hogy a jövőben ellehetetlenítenék a munkától.
Első benyomások pályakezdőként
A beszélgetésből megtudtuk, hogy munkája kezdetén is le voltak terhelve az intézmények, de feletteseik igyekeztek csökkenteni a terhükön – azonban a felülről érkező nyomás ezt csak nehezen engedélyezte. Komoly nehézséget okoz minden pedagógus számára, hogy nem kapnak szupervízióra lehetőséget, ami nagyon fontos lenne. A humán és egyéb segítőszakmákban dolgozóknak szükségük lenne olyan segítség igénybevételére, ahol a szakmai elakadásaikat, kapcsolati nehézségeiket megfelelő módon tudnák kezelni.
Elmesélt egy személyes történetet, amikor is a vizsgálat során az apa elment a közeli kisboltba és visszaérkezésekor láthatóan ittas volt. Így kellett neki visszaadni a 6 éves gyermekét, hogy aztán a szülő hazavigye. Az ilyen helyzetekben nincs senki mellettük, akihez szakszerű tanácsért fordulhatnának.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan viszonyulnak a munkatársak és a szülők a fiatal gyógypedagógusokhoz:
„A munkatársak nagyon kedvesek és támogatók voltak. A gyógypedagógusok nagy része egyből magánba megy, ami nem feltétlenül ideális szerintem. Az idősebb kollégák örülnek a fiatal pályakezdőknek.”
Elmondása szerint a szülők jelentős része is normálisan viszonyul hozzájuk, de volt olyan is, aki kislánynak nevezte.
„Hallottam, ahogy a szülő szidta a fejlesztést, hogy odaraknak egy pályakezdőt, aki majd elrontja a gyereke életét.”
A fiatal gyógypedagógus szerint a szülők jelentős része nem látja, hogy mekkora baj van a rendszerben. Már annak örülni kell, ha van szakember, aki foglalkozni tud a gyerekükkel. Ez vidéken még nagyobb probléma, ahol még kevesebb a fejlesztő, mint a nagyvárosokban.
„Sokan végeznek a szakmában, de eltűnnek a magánintézményekben. Ott egyre több a fejlesztő, és aki megengedheti egyből odaviszi a gyerekét. Azonban sokan nem tudják azt megfizetni.”
Magánban nagyon drága a fejlesztés
Utánajártunk, mennyibe kerül egy magántanári óra. Az árak eléggé széles skálán mozognak: átlagosan 3000 forinttól 8000 forintig bármilyen összeget elkérhetnek óránként - persze, biztos találni ennél drágább helyeket is. Viszont a megkérdezett fejlesztő szerint a heti egy óra nem elég, sok gyereknek ennél jóval több időre volna szüksége. Ötezer forintokat kifizetni heti több alkalommal egy-egy fejlesztésre pedig hatalmas költség egy átlagkeresetű családnak.
A HVG nemrégiben megjelent cikkében szakemberrel beszéltek a fennálló problémáról. A jogszabályok szerint az óvodákban és iskolákban 500 gyerekenként elegendő egy szakembert alkalmazni, őt is csak a munkaidő 50 százalékában. Ez egy, a szakmában ismeretlen számára is döbbenetesen hangozhat. Az intézmények sokszor nem tudnak vagy nem is akarnak az előírtnál jobb ellátást biztosítani.
Egy zacskó színes ceruza
Sokszor megfelelő tér sincs kialakítva a különórákhoz az iskolákban. Az utazó pedagógusoknak - akik több intézmény között ingáznak a hét folyamán – gyakran a folyosón kell megtartaniuk a fejlesztéseket.
Az inkompetens oktatásirányítás következményeként nem elég, hogy túl sok munka szakad a gyógypedagógusok nyakába, de a legtöbb esetben az intézmények – ahogy a pedagógusoknak sem – nem biztosítják a megfelelő felszereléseket.
A megkérdezett gyógypedagógus beszámolt róla, hogy ez mennyire általános probléma a szakmában. A legtöbb eszközt maguknak kell beszerezniük saját pénzből. Olyan komikus eset is megtörtént, amikor értesítették a gyakorlatvezetőket, hogy új eszközöket kapnak intézményi szinten. Az alkalmazottak arra is felkészültek, hogyan tudják majd elszállítani a csomagokat. Amikor viszont az átadásra került a sor, összesen egy zacskó színesceruzát kaptak.
Sok gyógypedagógus vállal másodállást
A fizetésükön persze mindez nem látszik meg. A gyógypedagógusok ugyanaz a bértábla szerint kapják a fizetésüket, mint a többi pedagógus. Ehhez adódik hozzá egy külön gyógypedagógusi pótlék, ami a Pedagógusok Szakszervezete által leírtak szerint az illetményalap minimum 5 – maximum 10 százalékát jelenti.
A pályakezdők így is körülbelül 260 000 forintot kapnak készhez. Ezért nem meglepő, hogy a legtöbb gyógypedagógus két állásban kényszerül dolgozni ahhoz, hogy egy átlagos fizetést össze tudjon kaparni. Az interjúalanyunk elmondása szerint másodállásban sokan magánórákat adnak inkább, de ahogy ő is - vannak, akik a főállásuk mellé egy másik félállást vállalnak, szintén az állami szektorban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
