Tovább fokozódhat a háziorvosok leterheltsége az új tanévtől érvényes rendelettel.
Egy rendeletmódosítás szerint szeptember elsejétől az orvosnak ki kell állítania a gyermekek számára azt az igazolást is - az adott intézmény kérésére, - hogy a gyermek már meggyógyult és visszamehet az iskolába vagy óvodába – írta meg az ATV. Így jelentősen megnőhet az ovorosok munkája, gyakorlatilag az óvodai, iskolai hiányzások minden egyes szakaszához orvosi igazolást kérhetnek az intézmények.
"Ez egyrészt teljesen értelmetlen, szakmailag pedig teljesen megmagyarázhatatlan, hiszen nem győzzük elégszer elmondani, hogy itt tömegével olyan betegségekről van szó, amelyek tüneti betegségek, az orvos tulajdonképpen a szülő elmondása alapján állapítja meg azt, hogy a gyerek nem egészséges és ugyanúgy a tünetek megszűnése alapján dönti el azt, hogy meggyógyult".
– nyilatkozta egy háziorvos az ATV Híradónak.
Ugyanakkor Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének tagja szerint vannak előnyei is a rendeletnek, például így megakadályozható, hogy a gyerekek betegen térjenek vissza az iskolába:
"Tartanak attól, hogy visszakerülnek olyan gyerekek a tanításba, akik netán fertőznek - merthogy a szülő nem tud gondoskodni a felügyeletükről. A másik, ami a pedagógusok részéről felmerül, hogy netán a hiányzás mögött nem egy valóságos betegség áll, hanem betegségre hivatkozva próbálnak a szülők segíteni a gyereknek, amikor például több felmérő, vagy több számonkérés esik az adott napra" - magyarázta.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
