Talán nem meglepő, hogy 2019 és 2023 között a hiányzó tanárok száma szinte csak növekedett.
2019 elején még 4149, manapság már több mint 7600 a betöltetlen álláshelyek száma az oktatás területén a KSH friss adatai szerint.
Korábbi cikkünkben már mi is összegeztük a negyedéves összefoglalóban megjelent friss adatokat, röviden és tömören azt, hogy mindössze néhány év alatt 3500 fővel nőtt az üres pedagógiai álláshelyek száma. A valós tanárhiány azonban, tehát az a szám, hogy tulajdonképpen hány tanárra lenne szükség a minőségi tanításhoz a köznevelési intézményekben még ennél is drasztikusabb.
Az adatokat grafikonon is ábrázoljuk, amin láthatjátok, hogy az elmúlt években - azokat negyedévekre bontva - szinte folyamatosan növekedett a hiányzó pedagógusok aránya, 2021 első és második fele között pedig ez a szám hirtelen 4973 főről 6635-re ugrott. Az ugrás valószínűleg nem véletlen; a béremelések miatti első tanársztrájk ötlete a 2021-es év végén merült fel, 2022 januárjában pedig meg is tartották az első figyelmeztető sztrájkot.
Ekkor kezdődött az a tiltakozási hullám, ami azóta sem ért véget.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
