Talán nem meglepő, hogy 2019 és 2023 között a hiányzó tanárok száma szinte csak növekedett.
2019 elején még 4149, manapság már több mint 7600 a betöltetlen álláshelyek száma az oktatás területén a KSH friss adatai szerint.
Korábbi cikkünkben már mi is összegeztük a negyedéves összefoglalóban megjelent friss adatokat, röviden és tömören azt, hogy mindössze néhány év alatt 3500 fővel nőtt az üres pedagógiai álláshelyek száma. A valós tanárhiány azonban, tehát az a szám, hogy tulajdonképpen hány tanárra lenne szükség a minőségi tanításhoz a köznevelési intézményekben még ennél is drasztikusabb.
Az adatokat grafikonon is ábrázoljuk, amin láthatjátok, hogy az elmúlt években - azokat negyedévekre bontva - szinte folyamatosan növekedett a hiányzó pedagógusok aránya, 2021 első és második fele között pedig ez a szám hirtelen 4973 főről 6635-re ugrott. Az ugrás valószínűleg nem véletlen; a béremelések miatti első tanársztrájk ötlete a 2021-es év végén merült fel, 2022 januárjában pedig meg is tartották az első figyelmeztető sztrájkot.
Ekkor kezdődött az a tiltakozási hullám, ami azóta sem ért véget.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
