A Veres Péter mezőgazdasági középiskola a továbbiakban Széchenyi István Egyetem Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium néven működik tovább.
"Rendhagyó ünnepséggel kezdődött az új tanév a Veres Péter-középiskolában szeptember 4-én, hiszen az idén nyártól az intézmény fenntartója a Széchenyi István Egyetem" - írja a lapunknak küldött közleményében a győri Széchenyi István Egyetem.
Közleményük szerint a fenntartóváltásra júliusban került sor, emiatt a Veres Péter-középiskola a továbbiakban Széchenyi István Egyetem Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium néven működik tovább.
A fenntartóváltásra azért kerülhetett sor, mert "ahogy a felsőoktatási intézménynek, úgy a Veres-iskolának is fókuszterülete a fenntarthatóság, a precíziós gazdálkodás, a korszerű élelmiszer-technológia, a digitalizáció és az automatizáció."
Ez egy olyan partnerség, amely lehetőséget teremt arra, hogy iskolánk még erősebb alapokra helyezze a tanulás és a nevelés terén elért eredményeit. A Széchenyi István Egyetem vezetőinek és oktatóinak tudása és tapasztalata új perspektívákat nyit meg előttünk, amelyek révén még jobb feltételeket biztosíthatunk diákjaink fejlődéséhez
– fogalmazott Csiszár Rudolf iskolaigazgató a középiskola tanévnyitó rendezvényén.
Tóth Tamás, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja a tanévnyitón azt mondta; a mostani tanévtől kezdve a Veres Péter-iskola számára az egyetemhez hasonlóan a fő fókuszterületek az IoT-szektor, a telekommunikáció, az élelmiszer-technológia, a mezőgazdaság és a a fenntarthatóság lesznek. A középiskola tanulói az egyetemistákhoz hasonlóan használhatják majd a mosonmagyaróvári karon rendelkezésre álló Smart Farm Tangazdaságot, a külsős gyakorlati helyeket és a mintagazdasági hálózatot, ahol "a diákok és az egyetemi hallgatók nemcsak tantermi körülmények között, hanem a gyakorlatban is megismerhetik és kipróbálhatják a legkorszerűbb technológiai újdonságokat és eszközöket" - tette hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
