Ha nincs tanító, jó a pedagógiai asszisztens is

A tanárhiány miatt olyanok is végeznek pedagógiai munkát, akiknek nincs is pedagógiai végzettségük. Megszólalt egy Külső-Pesti Tankerületi Központ fenntartása alá tartozó iskola pedagógusa.

A komoly problémát jelentő tanárhiány miatt sok iskola - érthető módon - arra kényszerül, hogy úgy oldja meg az üresen maradt tanári helyek kitöltését, ahogy azt tudja. Totyik Tamás az RTL Híradónak adott nyilatkozatából kiderült, hogy ez azt jelenti, jelenleg minden ötödik magyar általános iskolában olyanok is végeznek pedagógiai munkát, akiknek nincs meg a pedagógiai végzettségük, emellett minden harmadik iskolában nem a saját szakmájuknak megfelelő tárgyakat kell tanítaniuk a tanároknak.

Ezek az információk az országos kompetenciamérés során derültek ki az intézményvezetők nyilatkozatai által. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint nem jogszerű, hogy pedagógiai asszisztensek tanítanak.

A híradóban megszólalt egy Külső-Pesti Tankerületi Központ fenntartása alá tartozó iskola tanára, akinek elmondása szerint azért pótolják pedagógiai asszisztensekkel az állásokat, mivel azokból nem sikerült mindegyiket betölteni. Hozzátette, tud olyan intézményről, ahol majdnem egyenlő arányban tanítanak a pedagógiai asszisztensek, mint a tanárok. A személyazonosságát felfedni nem akaró pedagógus azt is elárulta, hogy abban az intézményben, ahol ő is tanít, képzettség nélkül, vagy csak felsőoktatási tanulmányaikat éppen megkezdők is tanítanak az alsó tagozatos osztályokban. Ezt az állítást a tankerület vezetője az RTL Híradónak cáfolta, az ő nyilatkozata szerint kizárólag tanítók és tanárok tarthatnak órát a hozzájuk tartozó iskolákban.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.