Pontosan egy hét múlva kezdődik a tanév, ezzel együtt pedig ismét beindulni látszanak a diák- és tanártüntetések, tiltakozó megmozdulások is. Mutatjuk az első, szeptember 1-jei tüntetés programját.
Koncertekkel, padfestéssel, tanszergyűjtéssel és plenáris üléssel is készülnek a diákok, valamint a civil- és szakmai szervezetek a szeptember 1-jei Országos Tanévnyitó nevű eseményre. Az Egységes Diákfront szerint ez elsősorban egyfajta felkészítés lesz a szeptember 15-i, a demokrácia napjára szervezett nagyszabású tüntetésükre, melynek során az Elvis Presley térről a Margit híd budai hétfőjéhez vonulnak majd és elfoglalják a Margit hidat.
"A tanévnyitó alkalmából egy színes és izgalmas délutánnal készülünk. Az eseményt a megnyitó után egy plenáris üléssel kezdjük, amely teret ad az oktatásról folyó dialógusnak. Az országjárás tapasztalatainak fényében a meghívottakal a gondolatok, érdekek egyesítésére fog sor kerülni. A demokrácia alapja ugyanis a vélemények megosztása" - szerepel a tanév első napjára szervezett esemény Facebook leírásában.
Országos Közös Akarat
Az Országos Tanévnyitó az egyik első eseménye az Országos Közös Akarat nevű összefogásnak, amihez a pedagógiai szakszervezetek és diákszerveződések mellett bármilyen civil szervezet csatlakozását várják. Perlaki-Borsos Noel, az EDF elnökségi tagja ezzel kapcsolatban korábban a lapunknak azt mondta, szeretnének felszólalni "a rendszerszintű elnyomás ellen", ezért - bár egyelőre leginkább az oktatás problémáira fókuszálnak - igyekeznek felhívni a figyelmet az egészségügy, a szociális szektor, a kultúra, és a kis- és középvállalkozások problémáira is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
