Későn jött a segítség, a szülők viszont úgy gondolják, szándékosan záratták be az általános iskolát.
Az új tanévben már nem nyit ki a mindössze 600 lakosú Alsóújlak általános iskolája, hiába jelentkeztek legalább nyolcan a megüresedett tanítói pozícióra - számolt be róla a Népszava.
A lap szerint az intézménybe évente csak 13-14 új gyereket íratnak be, ezért az elsősök a harmadikosokkal, a másodikosok pedig a negyedikesekkel összevonva tanultak az elmúlt években. Ennek ellenére az alsóújlaki szülők és gyerekek szerették az iskolájukat, mivel a kis létszám miatt az intézmény két pedagógusa sokkal több figyelmet tudott fordítani a tanulókra, így a gyerekek rövid idő alatt magasabb szintű tudásra tehettek szert, mint ami egyébként az életkoruk szerint elvárt. Az intézmény ennek ellenére ősztől bezár, mert az egyik pedagógus Vasváron, az újlaki általános iskola központi általános iskolájában folytatja a munkáját, a szombathelyi tankerület pedig nem talál jelentkezőt a megüresedett tanítói munkára.
Pedig az egyik szülő Facebookon megosztott hirdetésére nyolcan is jelentkeztek, akik alkalmasnak tűntek az állás betöltésére, ráadásul a falu egy kétszobás, komfortos szolgálati lakást is adott volna annak a pedagógusnak, akivel szerződést kötnek.
A jelentkezők viszont későn érkeztek, addigra a gyerekeket már átíratták a szüleik a közeli települések általános iskolába. Ennek ellenére az érintettek úgy gondolják, a szombathelyi tankerület szándékosan záratta be az iskolát, aminek a fenntartása a kis létszám miatt drága volt.
A feltételezést azt is megerősíti, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnőke szerint a kormány mintegy 35 falusi iskola bezárását tervezi, ezzel kapcsolatban pedig uniós támogatásra is pályáztak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
