Nem csak nálunk kell légkondi nélküli termekben tanulnia a diákoknak a nyári forróságban.
Hátralévő életünk leghidegebb nyara - nem egyszer hallottuk már ezt a kijelentést az elmúlt években. Magyarország több pontján jelenleg is másodfokú figyelmeztetés van érvényben a hőség miatt, mi viszont még mindig a szerencsésebbek közé tartozunk, hiszen más országokkal ellentétben nálunk nincsenek erdőtüzek, és a klímaváltozás nálunk is érzékelhető hatásai ellenére jellemzően a súlyos természeti csapások is elkerülik hazánkat, nekünk elég csak a meleget elviselni.
"Valamiféle hűtés nélkül lehetetlen lesz, hogy gyerekek és tanárok júniusban az osztálytermekben tartózkodjanak" – mondta Joseph Allen, a Harvard Healthy Buildings Program munkatársa, aki szerint a klímaváltozás és a globális felmelegedés miatt a helyzet a következő években még rosszabb lehet. Júliusban például az ország egy pontján 57 fokos hőmérsékletet mértek.
Június 21-ig tart a következő tanév
Augusztus 22-én jelent meg a 2023/24-es tanév rendje, ami szerint a következő tanév - az eddigiekkel ellentétben - a megszokottnál egy héttel később, 2024. június 21-én ér majd véget. Az intézkedést több szempontból is bírálják, az egyik éppen a hőség, és a korszerűtlen, légkondicionáló berendezés nélküli tantermek, ahol nehézséget okoz majd a tanítás a júniusi nyári melegben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
