Nem csak nálunk kell légkondi nélküli termekben tanulnia a diákoknak a nyári forróságban.
Hátralévő életünk leghidegebb nyara - nem egyszer hallottuk már ezt a kijelentést az elmúlt években. Magyarország több pontján jelenleg is másodfokú figyelmeztetés van érvényben a hőség miatt, mi viszont még mindig a szerencsésebbek közé tartozunk, hiszen más országokkal ellentétben nálunk nincsenek erdőtüzek, és a klímaváltozás nálunk is érzékelhető hatásai ellenére jellemzően a súlyos természeti csapások is elkerülik hazánkat, nekünk elég csak a meleget elviselni.
"Valamiféle hűtés nélkül lehetetlen lesz, hogy gyerekek és tanárok júniusban az osztálytermekben tartózkodjanak" – mondta Joseph Allen, a Harvard Healthy Buildings Program munkatársa, aki szerint a klímaváltozás és a globális felmelegedés miatt a helyzet a következő években még rosszabb lehet. Júliusban például az ország egy pontján 57 fokos hőmérsékletet mértek.
Június 21-ig tart a következő tanév
Augusztus 22-én jelent meg a 2023/24-es tanév rendje, ami szerint a következő tanév - az eddigiekkel ellentétben - a megszokottnál egy héttel később, 2024. június 21-én ér majd véget. Az intézkedést több szempontból is bírálják, az egyik éppen a hőség, és a korszerűtlen, légkondicionáló berendezés nélküli tantermek, ahol nehézséget okoz majd a tanítás a júniusi nyári melegben.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
